Elemzések Archívum

Analysis No.222.   2009 június 11.
Az európai parlamenti választások politikai hatása
A június 7-ei EP választásokat Magyarországon - 36 %-os részvétel mellett - a jobbközép Fidesz nyerte a szavazatok több mint 56%-val. Második lett a kormányzó Magyar Szocialista Párt (MSZP) 17%-kal, harmadik a szélsojobboldali Jobbik 14%-kal. Mandátumot szerzett még Magyar Demokrata Fórum 5, 3%-kal. A rendszerváltás óta eloször szerzett 5%-nál kevesebb szavazatot a liberális Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a pártra leadott voksok alig haladják meg a 2,1%-ot.

Analysis No.221.   2009 május 12.
A radikális jobboldal
Az utóbbi hetekben a magyar közélet egyik legvitatottabb témája az, hogy a radikális jobboldali nézetek valló ”Jobbik Magyarországért Mozgalom” a június 7-ei választásokon átlépi-e azt a küszöböt, amellyel bejut az Európai Parlamentbe. A radikális párt a legújabb közvélemény-kutatások alapján erosödik.

Analysis No.220.   2009 május 05.
Pályázás a nemzetközi szervezetekben
A Gyurcsány-kormány meghirdetett célja volt, hogy 2009-ben az Emberi Jogi Tanácsba és 2011-ben a Biztonsági Tanácsba válasszák be Magyarországot. E két jelentos ENSZ szervezetbe történo jelöltség komoly feladatok elé állítja a magyar diplomáciát. A választások képet adnak Magyarország nemzetközi megítélésérol és elfogadottságáról. Az ország gazdasági és társadalmi állapota valamint Magyarország nemzetközi megítélése miatt a jelen pillanatban a jelölések visszavonása a valószínu kudarc elkerülésének egyetlen lehetséges módja.

Analysis No.219.   2009 Április 07.
Fordulat előtt áll az Európai Unió
A pénzügyi és gazdasági válság a politikai intézményrendszer muködését és vele együtt a demokrácia muködésének jelenlegi hatékonyságát is megkérdojelezte. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az állam és társadalma közötti szerzodés, gondoskodás megerosítése zajlik: kormányok segítnek állampolgáraikon gazdaságélénkíto, adó- és járulékcsökkento és vásárlást ösztönzo intézkedésekkel. Magyarországon azonban más a helyzet, az állam bajban van, intézményeivel és társadalmával együtt. Az átmeneti demokráciák kudarcát éli: nincs muködo gazdasága, politikai intézményrendszere, társadalma, demokráciája; nincs bizalom, és nincs hitelesség. Az eddigi kötött pályáról rövid távon valószínuleg még nem tud letérni.

Analysis No.218.   2009 március 18.
Strukturális hiányosságok Magyarország mint EU tagállam működésében
A magyar kormányfő diplomáciai baklövése, ahogy a márciusi informális brüsszeli csúcstalálkozón vesztes pozícióból igyekezett ütemet diktálni Európának, meghökkentette az európai közvéleményt.  A diplomáciai szabályok felrúgásával, a meghatározó szereplők negligálásával sikerült elérnie, hogy az EU vezető politikusai egyre nagyobb távolságot tartanak Magyarországtól; az intézményes rendszerben a magyar kormányzat leszerepelt. Ezzel párhuzamosan a sikeresség látszatát a kormányzat személyes európai politikai kapcsolataival megkísérli ugyan fenntartani, de egyéni érdekérvényesítésnél többre nem kerül sor. A kormányzati és a diplomáciai nemzeti intézmények működtetését a régi klientúrára, illetve az ehhez kapcsolódó működési logikára épülő folyamatok jellemzik.

Analysis No.217.   2009 március 13.
Határvita
Szlovénia tavaly december 19-én 11 fejezet tárgyalását blokkolta Horvátország csatlakozási tárgyalásain azért, mert meggyozodése szerint szomszédja a tárgyalásokon felhasznált dokumentumokban közvetve vagy közvetlenül prejudikálja a két ország között még mindig vitatott határt. Ennek következtében Horvátország, jóllehet reménykedett a csatlakozási tárgyalások idei befejezésében, csak egy új fejezetet tudott megnyitni a még hátralévo tizenháromból. Borut Pahor szlovén miniszterelnök a vitás kérdések rendezése céljából mielobbi találkozót javasolt horvát kollégájának. Ivo Sanader ebbe azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a megbeszélésen az EU képviseloi is legyenek jelen.

Analysis No.216.   2009 február 18.
A magyarországi roma politika átértékelése
Az 2009. év elejére egyértelművé vált, hogy Magyarországon nem folytatható tovább az elmúlt évtizedek, és különösen a bal-liberális kormány hét évének romapolitikája. A változás jele a romák által elkövetett buncselekményekkel kapcsolatosan szaporodó lakossági tiltakozások mérete és hangja, melyek egyes érintett falvak után mára két fontos megyeszékhelyet, Miskolcot és Veszprémet is elértek. A társadalmi hangulatváltozás nem köthető sem a gazdasági válsághoz, sem az úgynevezett ”politikai szélsojobbhoz”. A társadalmi hangulatváltás több mint két évvel ezelott kezdodött, amikor 2006 októberében romák egy csoportja gyermekei szeme láttára ”tévedésből” meglincselt egy gépkocsiját vezető tanárt Olaszliszkán. A legutóbbi eset, egy román idegenlégiós kézilabdázó meggyilkolása és mások súlyos megsebesítése immár nemzetközi visszhangot is kiváltott. A magyarországi közhangulatra jellemző, hogy több értelmiségi nyilvánosan polgárháborús helyzetet víziónál, ami ha túlzás is, jól tükrözi a közgondolkodást. Új elem, hogy a hangulatváltás mögötti valós politikai erőt nem a parlamenten kívüli pártok vagy szervezetek képezik, hanem vidéki szocialista, ellenzéki és független polgármesterek. Legutóbb a szocialisták befolyásos borsodi lobbija állt ki egységesen a miskolci rendőrkapitány leváltása ellen, miután a kapitány az ”utcai rablásokat elkövető cigányokról” beszélt. A helyzet leginkább ahhoz hasonlítható, amikor a holland társadalom kénytelen volt átértékelni viszonyát a bevándorlókhoz a Pim Fortuyn és Theo van Gogh gyilkosságok után, és megszületett a felismerés: nemcsak a többségnek, hanem a más kultúrájú kisebbségeknek is vannak kötelességei az integráció során.

Analysis No.215.   2009 január 30.
Az orosz-ukrán gázvita hatása
A 2009-es év minden eddiginél komolyabb gázellátási válságot hozott. 2009. január 6-tól Magyarországra mintegy két hétig nem érkezett meg a napi átlag 37 millió köbméter földgáz. Erre még a 2006-os válság alkalmával sem volt példa, hiszen akkor a legrosszabb adat is 57%-os kiesést mutatott. A kialakult helyzet remélhetőleg az Európai Uniót, valamint a magyar kormányt is valós tettekre sarkalja mind rövid, mind hosszú távon, hiszen minden eddiginél jobban rávilágít az újonnan csatlakozott országok egyoldalú importfüggoségére, a hálózataik közötti összeköttetés részleges, bizonyos országok közötti teljes hiányára, valamint a megfelelő kríziskezelő mechanizmusok elégtelen voltára illetve hiányára.

Analysis No.214.   2009 január 21.
Konzervatív kormány Litvániában
A 2008. október 26-án Litvániában megtartott választások a jobbközép Haza Szövetsége – Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) gyozelmét hozták. Az Andrius Kubilius által vezetett párt a lehetséges 141 képviseloi helybol 45 mandátumot szerzett meg. A lefolytatott koalíciós tárgyalások eredményeként összeállított kormánylistát Valdas Adamkus elnök december 5-én hagyta jóvá, melynek alapján a parlament december 10-én szavazott bizalmat az új kabinetnek.

Analysis No.210.   2009 január 9.
Biztonságpolitikai helyzet
Lassan egy éve annak, hogy 2007. december 28-án Rawalpindiben merénylet oltotta ki Bennazir Bhutto volt miniszterelnök, a pakisztáni ellenzék nem sokkal korábban hazatért vezérének életét. Pakisztánban azóta békés hatalomváltásra került sor, a Musaraf tábornok-elnök vezette alkotmányos diktatúrát a térségi standardoknak megfelelo demokratikus választások során polgári kolíciós kormányra cserélték. Az elso pillantásra megnyugtató fejleményeket mind belpolitikai, mind gazdasági, mind pedig biztonsági szempontból veszélyes tendenciák kísérik.


Analysis No.209.   2008 december 15.
Magyar-szlovák feszültség
Magyarország és Szlovákia között éles diplomáciai szópárbaj zajlik. Bár a legújabb vita egy szlovákiai labdarúgómérkőzésen örtént rendőri fellépés után robbant ki, a két ország közötti feszültség 2006 óta állandósult, amikor is a pozsonyi kormánykoalíciónak tagja lett a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt.

Analysis No.208.   2008 december 15.
A magyar ellenzék elleni antiszemita megnyilvánulások
Új jelenség, hogy a magyarországi radikális jobboldal holdudvara igyekszik magát megkülönböztetni a legnagyobb jobboldali ellenzéki párttól, a Fidesztől. Ebben új elem, hogy a szélsőjobboldali diskurzusban a magyar ellenzéket egyre gyakrabban antiszemita alapon is támadják.

Analysis No.207.   2008 november 5.
Barack Obama elnökké választásának okai
A demokraták, többségben vannak a Kongresszus mindkét házában is, ráadásul Obamának alkalma lesz egy vagy két liberális beállítottságú új tagot kinevezni a szövetségi Legfelső Bíróságra. Ezzel a kormányzat mindhárom ága a liberálisok ellenőrzése alá kerül. Hiba lenne a Demokrata Párt részéről azt hinni, hogy felhatalmazást kapott egy ’radikálisan liberális’ program megvalósítására.

Analysis No.206.   2008 november 5.
Ukrajna ismét előrehozott választások előtt
Timosenko ambicionálja az államelnöki posztot. Ha koalícióra lép az oroszbarát Régiók Pártjával, feltehetőeny képes lesz Oroszországgal olcsóbb gázárban megállapodni. Ez erős hátteret adhat az államelnöki szék megszerzéséhez. Ezzel teljesülhet a Juscsenko kiszorítását célzó orosz stratégia.

Analysis No.205.   2008 október 17.
A brit Munkáspárt és a Konzervatív Párt éves konferenciái
Gordon Brown megerősítette helyzetét, legalábbis jövő nyárig, noha a leváltását szorgalmazók hangja megerősödhet, ha a Munkáspárt elveszti a közeljövőben a skóciai Glenothes-ben tartandó időközi választást.

Analysis No.204.   2008 október 17.
Újabb botrány a magyar titkosszolgálatok körül
Az ország NATO és EU-tagsága ellenére a magyar titkosszolgálatok olyan kontextusba kerültek, amely az elmúlt időszakban a volt Szovjetunió tagországaira volt inkább jellemző

Analysis No.203.   2008 október 17.
A költségvetés elfogadásának menetrendje
Ha nem születik előzetes politikai megállapodás az SZDSZ és a Magyar Szocialista Párt között, akkor a költségvetéssel kapcsolatban végig fennmarad az instabilitás és a politikai bizonytalanság

Analysis No.202.   2008 október 17.
McCain és Obama az amerikai-orosz viszonyról
Az Egyesült Államok külpolitikája nem fog drámai változáson átesni 2009. január 20-a után. Bizonyos változások valószínűsíthetők, különösen egy Obama-elnökség esetén, ám a kampány során elhangzott álláspontokat hiba lenne szó szerint venni.

Analysis No.201.   2008 október 17.
A SAPARD kifizetések leállítása Romániában
Románia és Bulgária esetében az Unió sokkal elnézőbb volt a csatlakozási feltételek meglétét illetően. A felkészületlenség következményei napjainkra éreztetik hatásukat.

Analysis No.200.   2008 október 17.
Adócsökkentési program
Gyurcsány miniszterelnök mozgásteréről sokat elárul az a tény, hogy az első közvélemény-kutatások szerint a lakosság 66%-a (!) nem hiszi el, hogy programja valódi adócsökkentést jelent. A rendszerváltás óta magyar miniszterelnök ennyire népszerűtlen még nem volt.

Analysis No.199.   2008 október 17.
Az orosz-grúz konfliktus hatása a magyar külpolitikai gondolkodásra
Határozatlan állásfoglalásaival a magyar kormány tovább erősíti azt a képet, mely szerint külpolitikája koncepciótlan, a Fidesz pedig további erőfeszítéseket tesz, hogy csatlakozzon a közép-európai jobboldali külpolitikai irányvonalhoz


Analysis No.198.   2008 október 17.
Szerbia új kormánya
Minden kockázat nélkül meg lehet jósolni a kormány idő előtti távozását, és előrehozott választások kiírását. Több okból is feltételezhető, hogy Szerbiában két éven belül ismét választások lesznek.



Analysis No.197.   2008 június 16.
Az ír népszavazás következményei
A június 12-én lezajlott írországi népszavazás fordulópont az európai integráció történetében. Látványosan mutatja meg ugyanis, hogy az Európai Uniónak akár csak korlátozott reformja sem lehetséges, ha népszavazásra bocsátják a kérdést.

Analysis No.196.   2008 június 16.
McCain és Obama választási stratégiája és külpolitikai elképzelései
Külpolitikában a McCain elnökség lenne kiszámíthatóbb a reálpolitika és a neokonzervatív nézetek ötvözetével, míg Obama kül- és biztonságpolitikáját - tekintettel kevés és időnként egymásnak is ellentmondó kijelentéseire - nehezebb megjósolni most.

Analysis No.195.   2008 június 16.
A Szabad Demokraták Szövetségének helyzete
A népszerűségének történelmi mélypontját megélő SZDSZ-nek leginkább az használna, ha valódi ellenzékként működne. Komoly visszatartó tényező azonban, hogy a jelenlegi mérések szerint egy előrehozott választáson képtelen lenne átlépni az 5%-os küszöböt.

Analysis No.194.   2008 május 23.
A kormányzó szocialisták megromlott viszonya Washingtonnal
Romlott az MSZP és Gyurcsány Ferenc nemzetközi megítélése, ami az Egyesült Államokban is érzékelhető. Mind a nemzetközi sajtóban, mind a diplomáciában változóban van az a korábbi vélekedés is, mely szerint Magyarországon a ’populista’ Fidesz és az ’européer’ MSZP küzdelme zajlik

Analysis No.193.   2008 május 17.
A magyar katonai szerepvállalás Afganisztánban
A bővülő afganisztáni szerepvállalásból és annak - esetleges nemkívánatos - következményeiből eredő viták elvezethetnek oda, hogy a politikai elit állásfoglalásra kényszerül a jövőbeni magyar külföldi katonai szerepvállalás földrajzi irányáról, tartalmáról és jellegéről.

Analysis No.192.   2008 Április 30.
Az Új Tulajdonosi Pogram
A program meghirdetésének váratlansága jellemző Gyurcsány kormányfő voluntarizmusára. A szakértők azóta is vért izzadnak a ’részletek’ - valójában a tényleges koncepció - kidolgozása közben.

Analysis No.191.   2008 Április 25.
Választások Olaszországban
Európa továbbra sem kedveli Berlusconit, az Európai Néppárt azonban befogadta a ’cavaliere’-t, s a fölényes győzelem olyan legitimitást biztosít az új olasz vezetés számára, mely biztosítja számukra a megfelelő külpolitikai mozgásteret

Analysis No.190.   2008 Április 25.
A kormányválság hatása a fővárosi politikában
Az ország és a főváros egyre mélyülő gazdasági válságára sem a szocialisták, sem a szabad demokraták, sem együtt, sem külön-külön nem tudnak megfelelő választ adni.

Analysis No.189.   2008 Április 10.
Az elmaradt magyar államfői látogatás Ukrajnába
Az ukrán közgondolkodásban meglehetősen zavaros kép alakult ki az 1946-ban a Szovjetunióhoz, ezen belül Ukrajnához csatolt Kárpátaljáról. A hivatalos történelemírás szerint a terület ősi ukrán föld, mely ezer éves magyar megszállás és nemzeti elnyomás után jogosan került ’vissza’ Ukrajnához.

Analysis No.188.   2008 Április 7.
Kormányválság Magyarországon
A kormányválság leginkább Gyurcsány Ferenc és Kóka János politikai túlélésének eszköze. A konfliktus látszata mögött összehangolt politikai lépéssorozat zajlik, melynek során mindkét politikai erő próbálja visszanyerni elveszett szavazóinak százezreit.

Analysis No.187.   2008 Április 7.
A népszavazás és a tőzsde szava
A kormány és a társadalom aktívabbik részének szembenállását tovább súlyosbítja a nemzetközi pénzvilág és a gazdaság szereplőinek mára látványossá váló bizalmi válsága. A magyarországi helyzet legfőbb jellemzőjévé a kiszámíthatatlanság vált


Analysis No.186.   2008 március 10.
Az amerikai elnökválasztás jelenlegi állása
A versenyt az döntheti el, hogy a demokrata szavazók az Obama által ajánlott idealisztikus jövőképet fogadják-e el, vagy a Hillary Clinton által megtestesített menedzseri szemléletet támogatják.

Analysis No.185.   2008 március 10.
A koszovói helyzet értelmezése Romániában
Koszovó függetlenségének kikiáltása az RMDSZ kivételével közös platformra helyezte a román politikai pártokat és közhatalmi intézményeket. Mindannyian elutasítják a függetlenség elismerését.

Analysis No.184.   2008 március 10.
Elnökválasztás Oroszországban
Középtávon Oroszországot a jelenlegi politikai garnitúra fogja irányítani. Oroszország növekvő világpolitikai súlyával, hangját egyre jobban hallató, érdekeit egyre határozottabban védő világpolitikai törekvéseivel kell számolni.


Analysis No.183.   2008 február 25.
Laborc Sándor kinevezésének nemzetközi visszhangja
Az elmúlt időszakban Laborc Sándornak, a KGB-nél hat évet tanuló titkosszolgálati tisztnek a magyar elhárítás, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére történt kinevezése körüli viták meglepően komoly nemzetközi visszhangot kaptak

Analysis No.182.   2008 február 6.
A magyar nagybirtokrendszer megerősítése EU-támogatással
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program arányai nem tükrözik a magyar agrárium és vidék tényleges problémáiból fakadó teendők forrásigényét. A program azokra a területekre koncentrál, ahol a tőkés klientúra sürgeti a pályázati pénzekhez való hozzájutást.

Analysis No.181.   2008 január 31.
Vita a magyar titkosszolgálatokról III.
A Nemzetbiztonsági Hivatal szerepe az elkövetkező időszakban is része lesz a magyar belpolitikai vitáknak. Egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés, hogy Gyurcsány Ferencnek és szűk környezetének miért érdeke a titkosszolgálatok működésének ilyen mértékű átpolitizálása.

Analysis No.180.   2008 január 15.
A Déli Áramlat gázvezeték terve
A Déli Áramlat terve jól illeszkedik az Európával kapcsolatos orosz energiapolitikai stratégiába, amelynek legfőbb céljaként elemzők a kontinens földgázellátásának monopolizálását, az Oroszországtól független források és szállítási útvonalak kiiktatását említik.

Analysis No.179.   2008 január 9.
Az új ukrán kormány kilátásai
Az új kormányfőnek és az államfőnek nagy politikai erőfeszítéseket kell tennie, hogy választási programját legalább részben végre tudja hajtani és Ukrajnát az európai és atlanti politikai orientációban meg tudja tartani.

Analysis No.178.   2007 december 14.
A hajléktalanok helyzete
2006-ról 2007-re a Fővárosi Közgyűlés 300 millió forinttal csökkentette a hajléktalanok ellátására szolgáló pénzt.
Az idén összességében mintegy 600 millió forinttal kevesebb jut a budapesti hajléktalanok ellátására, mint tavaly. Ez, ha a tél kemény lesz, életekbe kerülhet.

Analysis No.177.   2007 december 6.
Vita a magyar titkosszolgálatokról II.
Laborcz Sándor kinevezésének egyik következménye lehet, hogy egy esetleges kormányváltás után kérdésessé válik, a magyar szolgálatoknál megmarad-e az eddig viszonylag konszenzusos személycserék és fiatalítások módszere.

Analysis No.176.   2007 november 28.
Belpolitikai válság Pakisztánban
Reális a veszélye annak, hogy a hatalom demokratikus(abb) megosztása a rend helyett a polgárháborút hívná elő, és a ’muzulmán bomba’ ténylegesen is egy új, szélsőséges iszlamista vezetés kezébe kerülne.

Analysis No.175.   2007 november 22.
A romániai magyarság európai parlamenti esélyei
Ahhoz, hogy az Európai Parlamentbe az RMDSZ bejusson, át kell lépnie az 5%-os küszöböt, Tőkés Lászlónak viszont független jelöltként mindössze 2,8%-ra van szüksége. A magyar kormány az RMDSZ-t támogatja.

Analysis No.174.   2007 november 22.
Vita a magyar titkosszolgálatokról
Az elhárítás jövőbeni főigazgatója az elmúlt rendszerben hat évet tanult a moszkvai Dzserzsinszkij Akadémián, együtt a jelenlegi orosz hírszerzés és elhárítás vezetőivel.

Analysis No.173.   2007 november 9.
A Magyar Szocialista Párt helyzete
A Magyar Szocialista Párt rendkívül nehéz belpolitikai helyzetbe került. A párt mozgásterét, kommunikációs és stratégiai lehetőségeit korlátozza a rossz kormányzási teljesítmény következtében kialakult kiszámíthatatlan és bizonytalan társadalmi és gazdasági helyzet.


Analysis No.172.   2007 október 31.
Lengyelország az előrehozott választások után
Sokan vízválasztónak tartják a legutóbbi lengyelországi választásokat, amelyeken a Kaczynskiak mellett vagy ellen ’kellett’ szavazni. Donald Tusk és társai ezúttal olyan emberektől is bizalmi hitelt kaptak, akik más alkalommal talán sohasem álltak volna melléjük.

Analysis No.171.   2007 október 26.
MOL-OMV
A közellátás szempontjából kiemelt jelentőségű magyar vállalkozások védelme az első olyan lépés, amely jogi eszközökkel körülhatárolja azt a területet, ahol külföldi cégek és vállalkozások behatolását korlátozni és fokozottan ellenőrizni kívánja.

Analysis No.170.   2007 október 20.
Ukrajna az előrehozott parlamenti választások után
Ukrajnában az előző választásokhoz képest a politikai erőviszonyok alig, legfeljebb arányaikban változtak. Konstatálható, hogy változatlanul fennáll a Nyugat-Kelet
(Európa-Oroszország) törésvonal.

Analysis No.169.   2007 október 15.
Szlovákia: szélsőséges politikai törekvések
A szlovák politika - elsősorban a parlamenti politikai elit - veszélyes pályára lépett. Elfogadta a legszélsőségesebb jobboldali párt versengésre szóló kihívását egy olyan dimenzióban - a szélsőséges nacionalizmusban -, amely igen messzire esik az európai politikai ’fősodortól’.

Analysis No.168.   2007 október 9.
Szili Katalin nemzetpolitikai koncepciója
A nemzetpolitikai koncepció körül kialakult konszenzus kétségtelenül a házelnöknek is személyes. A státustörvény 2001-ben történt elfogadása óta első ízben sikerült nemzetpolitikai kezdeményezés mögött konszenzust teremteni.

Analysis No.167.   2007 október 3.
A tibeti helyzet és a magyarországi Kína-politika
Bár Tibetben a helyzet változik, az emberi jogok érvényesüléséről, a vallásszabadságról és a vélemény-nyilvánítás szabadságáról továbbra sem beszélhetünk. A legfontosabb, hogy a nemzetközi diplomácia a pekingi olimpiáig próbáljon meg minél több gesztust elérni Pekingtől Tibet ügyében.

Analysis No.166.   2007 szeptember 18.
A magyar képviselet esélyei az ukrán parlamentben
Az előrehozott parlamenti választásoknak egyaránt van szimbolikus jelentősége és gyakorlati tétje. Rendkívül fontos, hogy a magyar szavazók megmutassák, képesek az összefogásra, s arra, hogy jelöltjüket kellő támogatással juttassák be a Legfelsőbb Tanácsba

Analysis No.165.   2007 szeptember 14.
Magyar Gárda
Nem valószínű, hogy a Magyar Gárda megalakulása érdemben átrendezné a magyar belpolitikai erőviszonyokat. Ha lesznek is hatásai, azok is el fognak tűnni, ahogy a média érdeklődése ismét a gazdasági és szociális kérdések irányába mozdul el.

Analysis No.164.   2007 július 29.
A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései
A magyar kormány Romániával kapcsolatos lépéseinek hátterében nem tapintható ki a magyar politikai erők egyetértése, míg a Szlovákiával kapcsolatos lépések nyíltan ellentétesek a parlamentben kialakult konszenzussal.

Analysis No.163.   2007 július 13.
A magyar külpolitika egyéves mérlege
Különösen aggasztó, hogy a Magyarországot érintő legfontosabb külpolitikai kérdésekben a kormánynak nincs világos álláspontja, illetve egyáltalán nincs álláspontja.

Analysis No.162.   2007 július 3.
A GUAM bakui csúcstalálkozója
Koncepciótlan és perspektíva nélküli amerikai és uniós politizálással, hatékony nyugati segítség nélkül a GUAM tagországainak igen csekély az esélyük problémáik megoldására.

Analysis No.161.   2007 július 3.
Az új villamosenergia-törvény
A jelenleg előterjesztett árampiaci javaslatcsomag káros és veszélyes. Az új villamosenergia-törvényt a hosszú távú szerződések felmondására/kezelésére vonatkozó törvény nélkül nem lehet érdemben tárgyalni.

Analysis No.160.   2007 június 12.
A magyar titkosszolgálatok válsága
A teljes politikai ’kézi vezérlés’, a miniszterelnök és a szocialisták érdekköréhez tartozó biztonsági magáncégek megerősödése és összefonódása az állami szolgálatokkal súlyos probléma, ám emellett egyre komolyabb aggodalommal figyelik egyes szakértők az ’orosz vonal’ megerősödését a szolgálatokon belül

Analysis No.159.   2007 június 7.
A török politikai válság és az EU
2007 alapproblémája a török politikai rendszer újraszabása úgy, hogy az teljes mértékben demokratikus is legyen és szekuláris is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden hatalmat át kell adni a népnek, amely többségében se nem demokrata, se nem szekuláris.

Analysis No.158.   2007 május 24.
Az Európai Unió alkotmányszerződése
Az európai integráció - alapvető jellegzetességei miatt - képtelen a ’gordiuszi jellegű’ problémamegoldásra. Inkább az amőba-haladás jellemző rá, vagyis ha egy olyan nehézségbe ütközik, amely azonnal nem oldható meg, akkor apró politikai és intézményi eljárásokkal körbefonja, s újra és újra nekilát a probléma feldolgozásának

Analysis No.157.   2007 május 15.
A Magyar Demokrata Fórum arculata
Ma már elmondható: a 2002-es önálló frakcióalapítással kezdve, a baloldali média folyamatos támogatásával 2007-re az MDF fokozatosan a Magyar Szocialista Párt potenciális koalíciós partnerévé vált.

Analysis No.156.   2007 május 8.
A francia elnökválasztás következményei
Nicolas Sarkozy magyar származása lehetőség Magyarország számára, de az új francia köztársasági elnök külpolitikáját nem magyar származása fogja meghatározni.

Analysis No.155.   2007 május 3.
Társadalmi válság Észtországban
Az észt civil társadalom a feszültségcsökkentő lépések megtételének igényével élte át válságot, ám a kormány elzárkózni látszik a megfelelő válasz elől - rövid távon mindenképpen.

Analysis No.154.   2007 május 2.
XVI. Benedek pápa 80 éves
Az idén áprilisban 80 éves XVI. Benedek pápa már bíborosként is a katolikus hit tiszta, világos és egyértelmű, ugyanakkor kompromisszum nélküli hirdetéséről és megvédéséről volt közismert.

Analysis No.153.   2007 május 1.
Amerikai rakétavédelmi rendszer telepítése Közép-Európában
Moszkvából azonnali és igen éles válaszok érkeztek, Európában pedig azon politikusoknak hallatszik erősebben a hangja, akik inkább hajlanak az orosz, mint az amerikai érvek felé.

Analysis No.152.   2007 Április 25.
A civil mozgalmak politikai felértékelődése
Felértékelődnek a civil mozgalmak, hiszen azok nem az egyre inkább bipolárissá váló pártpolitika iszapbirkózásával foglalkoznak, hanem szakpolitikai kérdésekben hallatják a hangjukat.

Analysis No.151.   2007 Április 21.
Belpolitikai válság Romániában
Az ellenzék vezető pártjának (PSD) kiszolgáltatott kisebbségi kormány valószínűleg kitölti mandátumát, mert az előrehozott választások megtartása a PD-t leszámítva egyetlen pártnak sem érdeke. Az új politikai felállás rendezőelve Traian Basescu államfő és pártja, a PD elszigetelése.


Analysis No.150.   2007 Április 21.
Konzervatív frakció az Európai Parlamentben?
Nem volt véletlen, hogy David Cameron és Mirek Topolánek mostanra időzítette bejelentését, megnehezítve ezzel, hogy az Európai Néppárt kereszténydemokrata többsége által támogatott német integráció-párti elnökség elérje célját.

Analysis No.149.   2007 Április 21.
Elnökválasztás Franciaországban
Nicolas Sarkozy győzelme esetén nagy hangsúlyt fordít majd arra, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolatokat építsen ki hazája és az Egyesült Államok között, míg fő riválisa, Ségolene Royal inkább a közel-keleti térségben szorgalmazza Franciaország aktívabb szerepvállalását

Analysis No.148.   2007 Április 21.
A március 15-i nemzeti ünnep a politikai kommunikációban
Tekintettel a politikai klímára valamint az MSZP és az SZDSZ zuhanó népszerűségi mutatóira, más fegyver nemigen maradt a kormánykoalíció pártjainak kezében, mint az ellenzék démonizálása.

Analysis No.147.   2007 Április 21.
A magyar kormány energiapolitikája
A ’külpolitika nélküli’ évek után Magyarország egy hirtelen tett radikális fordulattal új helyzetben találta magát a nemzetközi porondon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök világossá tette, hogy Magyarország megváltoztatja nyugati irányultságát és ’energiaszövetségre’ lép Oroszországgal.

Analysis No.146.   2007 Április 21.
Törekvés a gyülekezési jog korlátozására
Ilyen feszült hangulatban utoljára talán huszonöt éve, a nyolcvanas évek első felében várta Magyarország a forradalom és szabadságharc megünneplését. Az ünnep lefolyása bizonyára hatással lesz mind a gyülekezési jogot korlátozó törekvésekre, mind általában a magyar belpolitikai helyzetre.

Analysis No.145.   2007 Április 3.
A katonai titkosszolgálatok átalakítása Lengyelországban
A WSI vezetőit, főtisztjeit, és sok helyütt a rendszerváltás után is megmaradt régi, megbízható káderállományának jelentős részét az egykori Szovjetunióban képezték ki, a KGB és a GRU központjaiban.

Analysis No.144.   2007 március 22.
Az egészségügy reformjának rögös útja
A koalíció költségvetési politikájának hibái folytán 2006 nyarára az államháztartás minden területén elodázhatatlanná váltak a komoly megszorítások. Az egészségügyi ellátás reformjára ezért a források szűkítésének idején kerül sor.

Analysis No.143.   2007 március 21.
Kordon-politika
A Parlament előtti kordon a mai napig áll. Mind az eltelt idő hosszúsága, mind az érintett terület miatt az ügy szimbolikus tartalmat kapott, megmutatva a kormányzók és kormányzottak valódi viszonyát Magyarországon.

Analysis No.142.   2007 március 21.
A vajdasági magyar szavazók magatartása
A szerbiai választások után nagy megütközést váltott ki az a tény, hogy a magyar szavazók jelentős hányada szerb pártokra adta le a voksát. Kérdés, kik képviselik ezek után a délvidéki magyar közösség érdekeit a szerb parlamentben?

Analysis No.141.   2007 március 12.
A romániai magyarság képviselete az Európai Parlamentben
Romániában május 13-án tartják az európai parlamenti választásokat. A romániai magyarság számára többről van szó annál, hogy ki képviseli (ha egyáltalán képviseli valaki) a közösséget az Európai parlamentben.

Analysis No.140.   2007 március 7.
Viktor Janukovics Davosban
2006 augusztusában a kormányalakítással megbízott Janukovics írásos garanciát adott Juscsenko elnöknek arra, hogy nem fordítja vissza a piaci reformokat és nem változtat az ország nyugati orientációjú külpolitikáján. Ez a folyamat most megszakadni látszik.


Analysis No.139.   2007 március 1.
Ahtisaari ENSZ különmegbízott javaslata a koszovói rendezésre
Martti Ahtisaari, az ENSZ különmegbízottja bemutatta javaslatát Koszovó jövőbeni nemzetközi státusáról a Kontakt csoport (az Egyesült llamok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Oroszország) képviselőinek.

Analysis No.138.   2007 február 28.
A szélsőjobboldal Magyarországon
Magyarországon a szélsőjobboldallal való riogatás politikai eszköz: súlyának eltúlzása gyakran alkalmazott ideológiai fegyver a válságban lévő baloldal számára. Magyarországon úgy beszélnek viszonylag sokat szélsőségekről, hogy jobboldali radikális párt nincs jelen sem a parlamentben, sem az önkormányzatokban.

Analysis No.137.   2007 február 28.
Parlamenti választások Szerbiában
A közvélemény számára igazi meglepetést Kasza József, a VMSZ elnökének minapi bárdolatlan kirohanása okozta. A sikertelen szereplésért Kasza a VMDP, a VMDK, a DP és még ki tudja ki után, most a Magyar Szót és a Szabadkai Rádiót okolta.

Analysis No.136.   2007 február 28.
A 2004. évi EU-bővítés értékelése - 2
A régi tagállamokban erősödtek a bővülésekkel kapcsolatos ellenérzések, másrészt a gazdasági felemelkedést remélő EU-10 közvéleménye a kapott gazdasági előnyök ellenére átvenni látszik az EU-15 pesszimizmusát.

Analysis No.135.   2007 február 28.
A 2004. évi EU-bővítés értékelése
Ezt a kibővülést sem gazdasági, sem politikai téren nem sikerült kellően előkészíteni. A régi tagállamok vitáit látva az EU-10-ek joggal kérdezik: Mi is valójában az európai integráció tartalma?

Analysis No.134.   2007 február 28.
Irán atomprogramja
Ma több külföldi ország is segíti Iránt. A volt szovjet köztársaságok közül az örmények, Azerbajdzsán, kitűnőek a kapcsolataik Dubnában. Németországgal kétoldalú szerződés értelmében együttműködnek az energiaszektorban.

Analysis No.133.   2007 február 14.
Oroszország a magyar belpolitikában
Az Oroszországhoz való viszony kérdése a Gazprom terjeszkedése kapcsán hosszú idő után ismét bekerült a magyar belpolitikába.

Analysis No.132.   2007 február 14.
’Russzkij Mars’
A Nemzeti Egység Napja ma Oroszországban új történelmi tájékozódási pont, az 1917-es bolsevik forradalom megünneplését hivatott kiváltani..

Analysis No.131.   2007 január 29.
Türkmenisztán a Türkmenbasi halála után
Kezdetben mint a Türkmén Kommunista Párt főtitkára irányította az országot, később a független Türkmenisztán választott, majd 2005-től örökös elnökeként. Uralma alatt a nyugati demokráciák számára érthetetlen és elképzelhetetlen személyi kultuszt alakított ki.

Analysis No.130.   2007 január 23.
A 2007. évi költségvetés szociális vonatkozásai
A 2007-es költségvetés megszorításai a szociálpolitika területén súlyos következményekkel járnak. Sem a családok, sem a gyermeküket egyedül nevelők, sem a munkanélküliek, sem a fogyatékosok, sem a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai (pl. a cigányság) nem kerülhették el a támogatások részleges vagy teljes megvonását.

Analysis No.129.   2007 január 7.
Orbán Viktor célkitűzései
Nem kizárt, hogy a volt miniszterelnöknek pártja és a jobboldali média lanyha háttérmunkája mellett is bejönnek a számításai, mert a kormányzat nem tud úrrá lenni a pénzügyi és gazdasági nehézségeken, és a felelősség elosztása végett elfogadja a szakértői kormány formájában feléje nyújtott segítő kezet.

Analysis No.128.   2007 január 5.
Az EU pénzek felhasználása - 3.
Az NFT I. tapasztalatai és az NFT II. előkészületei alapján egyértelmű, hogy nincs nemzeti konszenzus a több kormányzati ciklust átölelő uniós fejlesztéspolitika kérdésében Magyarországon. A mindig újabb és újabb dokumentumokról zajló társadalmi egyeztetés, a folyamatosan el-elakadó pártok közötti konzultáció nem tudta érdemben befolyásolni a tervezést.

Analysis No.127.   2007 január 5.
Az önkormányzati választások Szlovákiában
A szlovákiai helyi önkormányzati választások jelentős politikai változást nem hoztak a politikai palettán, az erőviszonyok inkább kiegyensúlyozottnak tűnnek. A Magyar Koalíció Pártja azonban komoly figyelmeztetést kapott magyar szavazóbázisától, melyből le kellene vonnia némi politikai tanulságot.

Analysis No.126.   2007 január 5.
Az uniós pénzek felhasználása - 2.
A Kormány egyértelműen kifutott az időből. Ezáltal a március óta szinte folyamatos, újabb és újabb dokumentumról szóló társadalmi vita komolysága is megkérdőjeleződik. A konkrétumokat hiányoló kérdésekre pedig így mindig lehet az a válasz, hogy majd a következő anyag szól róluk.

Analysis No.125.   2007 január 5.
Az uniós pénzek felhasználása - 1.
2004-2006 között Magyarország 675 milliárd forint támogatásra jogosult az EU-tól. 2004-ben a szaldó kissé negatív lett, mínusz 27 milliárd forint, 2005-ben azonban pozitívra fordult. A gondot a kifizetések rendkívüli elhúzódása okozza. A hivatalok 2004 végéig a keretnek 0,5%-át, 2005 végéig pedig a 48%-át fizették ki. A 2006-os évben kellene kifizetni a maradék 52%-ot. Ennek nagy része áthúzódik a 2007-es évre.

Analysis No.124.   2007 január 5.
Koszovó státusa
A nemzetközi közösségnek hamarosan el kell jutnia Koszovó státusának rendezéséig. Létre kell jönnie a megállapodásnak, amely rögzíti a tartomány végső státusát és elfogadható a többség számára, megfelelő módon védi a kisebbséget.

Analysis No.123.   2007 január 5.
Elnökválasztás és népszavazás Dél-Oszétiában
Az Egyesült Államok, az EU, s a világ államai által el nem ismert referendum a közeljövőben nem változtat semmit Dél-Oszétia politikai helyzetén. Negatív változások a köznapokban, a társadalomban lehetnek. Oroszországban még inkább fölerősödhetnek a grúzok elleni indulatok.

Analysis No.122.   2007 január 5.
Kongresszusi választások az USA-ban
A demokraták győzelmét elsősorban a Republikánus Párt törzsszavazói egy részének távolmaradása, a ’független’ szavazók döntő többségének a támogatása, illetve a jelenlegi kormányzat ellen leadott protest szavazatai eredményezték. A demokraták aránylag szerény többsége nem teszi lehetővé az eddigi politikai irányvonal radikális változtatását

Analysis No.121.   2008 január 14.
A lengyel helyhatósági választások első fordulója
Ha a PO kiemelkedően jól szerepel majd országos szinten, elkerülhetetlenné válik, hogy politikusai határozottan és egyértelműen megfogalmazzák, mit is akarnak azon túl, hogy erősebbek legyenek a PiS-nél.

Analysis No.120.   2006 november 18.
Szenátusi és helyhatósági választások Csehországban
A két nagy párt valamilyen szintű megállapodása elkerülhetetlennek tűnik a kiút megtalálásához. A nagy elosztórendszerek reformjai váratnak magukra, de a gazdaság teljesítményét eddig hátrányosan nem befolyásolta a kormányalakítás körüli bizonytalanság.

Analysis No.119.   2006 november 15.
A második román-magyar kormányülés
2006 november 16-17-én másodjára tart együttes ülést Magyarország és Románia kormánya. Az első alkalomhoz hasonlóan most sem várható, hogy olyan érdemi eredmények születnének az ülésen, melyek indokolttá tennék egy ilyen intézmény rendszeres működtetését.

Analysis No.118.   2006 november 10.
Az önkormányzati választások Lengyelországban
Az önkormányzati választásokat az ellenzéki pártok, mindenek előtt a legnagyobb támogatottsággal bíró PO, a kormányzati pozíciók gyors megszerzése felé tett döntő lépésnek tekintik. Azonban nem valószínű, hogy a PO általános és elsöprő győzelmet arat.

Analysis No.117.   2006 november 10.
Energiafogyasztás és környezeti problémák Kínában
Kínában a rövid távú előnyök egyelőre fontosabbaknak tűnnek, mint a távolabbi környezeti katasztrófa elkerülése. Holott a jelenlegi tendenciák hosszabb időtávon Kína számára könnyen végződhetnek negatív szaldóval.

Analysis No.116.   2006 november 2.
Féloldalas az MSZP - SZDSZ koalíció konvergencia-programja
Miközben a nemzetközi pénzvilág és az EU a szocialista-szabaddemokrata kormány drákói megszorításokkal operáló gazdasági programjában látja a magyar államháztartás kiegyensúlyozásának eszközét, a programból hiányzik a foglalkoztatottság növelésének terve. Pedig az államháztartás tartós egyensúlyát a foglalkoztatás növelése nélkül aligha lehet biztosítani.

Analysis No.115.   2006 november 1.
A kormány új koncepciója a határokon túli magyarságról
A koncepció a közigazgatási és támogatási rendszer teljes átalakítását helyezi kilátásba, de ennek következményeire vonatkozóan semmilyen hatástanulmány nem készült. A 15 év alatt szervesen felépült magyar-magyar politikai egyeztetési mechanizmust megszünteti, helyette a külön alkalmi egyeztetésekben megszülető alkuk megkötését helyezi kilátásba.

Analysis No.114.   2006 október 26.
A Szabad Demokraták Szövetségének hanyatlása
A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szinte teljesen elveszítette vidéki szavazóbázisát, régóta regnáló sikeres polgármesterei kényszerültek távozásra és legendásan erős fővárosi pozíciói is meggyengültek. A térvesztés azonban nem előzmények nélküli: része a párt immár több, mint egy évtizede tartó hanyatlásának.

Analysis No.113.   2006 október 21.
Referendum a Dnyeszteren-túli Moldáv Köztársaságban
A 2006. szeptemberében megrendezett referendumon a de jure a Moldovai Köztársasághoz tartozó, de facto azonban független Dnyeszteren-túli Moldovai Köztársaságban (DMK) a választójoggal rendelkező polgárok túlnyomó többsége (97,1%) a Moldovától való függetlenségre, perspektivikusan pedig az Oroszországgal történő egyesülésre szavazott.

Analysis No.112.   2006 október 17.
Konvergencia-program kérdőjelekkel
Az alapkérdés az, hogy az új, felzárkózó tagállamok számára egyáltalán helyes-e, időszerű-e az uniós politika és jog merev alkalmazása és az Unió a konvergencia helyett nem válik-e a politikai, társadalmi, gazdasági feszültségek fokozásának társtettesévé, a divergencia fokozójává.

Analysis No.111.   2006 október 13.
A demokrácia feszültségei - legalitás és legitimitás
A demokrácia fogalma képlékennyé válik napjainkban Magyarországon, mivel a hatalom, a javak és a privilégiumok egyenlőtlen elosztása győzedelmeskedett az állampolgárok méltányos teherviselése fölött. Feszültségek keletkeznek törvényesség (legalitás) és legitimitás között.

Analysis No.110.   2006 október 10.
A közép-ázsiai vízellátás problematikája
Stratégiailag fontos elhelyezkedése és jelentős nyersanyagtartalékai miatt a világ jelentősebb hatalmainak figyelmét egyre inkább vonzó közép-ázsiai régió számára a vízkérdés lehet az egyik legsúlyosabb probléma az elkövetkező évtizedekben.

Analysis No.109.   2006 október 5.
Az önkormányzati választások - 2006
Ha most a miniszterelnök a helyén marad, politikai ereje pedig csökken - márpedig a jelek erre utalnak -, akkor Magyarország elhúzódó erkölcsi-politikai és költségvetési válságnak nézhet elébe, a kormány pedig nehezen tudja majd elfogadtatni a megszorításokat a magyar társadalommal.

Analysis No.108.   2006 október 3.
Változások a határon túli magyarsággal foglalkozó kormányzati struktúrában
Száz nappal a második Gyurcsány-kormány megalakulása után, a centralizációs és leépítési törekvéseken kívül, még mindig nem látszik, milyen lesz a határon túli magyarsággal foglalkozó magyar kormányzati struktúra.

Analysis No.107.   2006 szeptember 27.
Lengyelország belpolitikai helyzete
A belpolitikai küzdelmektől függetlenül, a lengyel konzervatív kísérlet sikere Európa minden polgári-keresztény értékeket képviselő politikai ereje számára fontos, mert növelheti a polgári erők mozgásterét, politikai súlyát. Az erős pozícióit megőrző Lengyelország pedig javíthatja Közép-Európa geopolitikai helyzetét.

Analysis No.106.   2006 szeptember 26.
Az Orbán-kormány és a 2002-2006 közötti szocialista-szabaddemokrata kormány költségvetési és gazdaságpolitikája
Az utóbbi napok magyarországi eseményeinek kapcsán számos európai sajtóorgánumban látott napvilágot az a vélemény, hogy a jelenlegi szocialista-szabaddemokrata koalíció és az előző Fidesz-kormány gazdaságpolitikai eredményei között nincs lényeges különbség. Ez azonban nem felel meg a valóságnak

Analysis No.105.   2006 szeptember 25.
Belpolitikai válság
Egy súlyosabb választási vereség politikailag is megingatná a szocialista-szabaddemokrata koalíciót és új parlamenti választások kiírását is eredményezhetné. Amennyiben Gyurcsány marad a miniszterelnök, az ideiglenesen elcsituló megmozdulások később megismétlődhetnek.

Analysis No.104.   2006 szeptember 22.
A magyar társadalom viszonya az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójához
Az utóbbi évtizedek történelem-hamisításai valamint a közelmúlt politikai fejleményei folytán 1956 ötvenedik évfordulójának megünneplése Magyarországon kicsit háttérbe szorul. Meglehet, hogy 2006-ban a nagyvilágban szebben és felszabadultabban fogják megünnepelni 1956 évfordulóját, mint Magyarországon

Analysis No.103.   2006 szeptember 19.
A terrorizmus elleni küzdelem újabb fázisa
A terrorizmus elleni hatékony küzdelem, melynek során az állam, polgárai támogatásával számolja fel saját területén a terrorista ’érdekeltségeket’, hosszú folyamatnak ígérkezik. Ezt a folyamatot felülírta, egyúttal minden bizonnyal meg is akasztotta Izrael alapvető biztonsági érdekeinek érvényesítése.

Analysis No.102.   2006 szeptember 14.
A helyi önkormányzati választások tétje
Kérdéses, hogy a közvélemény-kutatások által jelzett jelentős Fidesz-előny milyen mértékben és formában fog érvényesülni az önkormányzati választások összesített eredményében. A voksolás nagy tétje - az önkormányzati politikai paletta átalakulása mellett - Gyurcsány Ferenc további mozgástere.

Analysis No.101.   2006 szeptember 12.
Megújuló támadások a szlovákiai magyar kisebbség ellen
Mind a magyar, mind a szlovák társadalom, mind az uniós politika érdeke a szlovákiai nacionalista hullám további eszkalálódásának leállítása. A magyar és szlovák demokratikus erőknek be kellene bizonyítaniuk, hogy képesek felfogni a nacionalizmus elszabadulásában rejlő veszélyt.

Analysis No.100.   2006 július 22.
A magyar miniszterelnök központosítási törekvései
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyre több olyan döntést hoz, amelyek következménye egy erősen központosított, a meggyengített demokratikus jogállami intézményeket eszközként használó, autoriter elemekkel átszőtt politikai rendszer kialakulása lehet.

Analysis No.99.   2006 július 12.
A szlovákiai parlamenti választások és az új kormány
Fico győzelme, Meciar viszonylagos sikere és az SNS parlamenti mandátumai tükrözik, hogy a nacionalizmus és a populizmus ismét erőre kapott az immár EU-tag Szlovákiában. Az új szlovák kormány ezeket a nézeteket egyértelműen képviselni fogja.

Analysis No.98.   2006 július 5.
Az állam reformja Magyarországon
Az államigazgatás átpolitizálása hátrányosan befolyásolja az igazgatási apparátus szakszerű munkavégzését. Intő jel, hogy ez a döntés a szocialista kormányokkal szoros kapcsolatokat ápoló szakszervezetek aggodalmát is kiváltotta.

Analysis No.97.   2006 július 02.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nézetei a külpolitikáról
Egyértelművé vált, hogy a magyar miniszterelnök fenn kívánja tartani magának a külpolitikai döntések monopóliumát. Ez önmagában nem kifogásolható, az viszont annál inkább, hogy Gyurcsánynak pillanatnyilag semmilyen koncepciója nincs nemzetközi kérdésekben.

Analysis No.96.   2006 június 28.
Katalán népszavazás az autonómia-statútumról
A katalán autonómia-rendszert már 1978-as formájában is figyelembe kell venniük a határon túli magyar közösségeknek autonómiatörekvéseik megfogalmazása során, a meglévő történelmi és politikai különbségek ellenére. E törekvésekhez azonban csak a spanyol belpolitikára szabott, átgondolt koncepcióval lehet partnerként megnyerni bármely spanyol kormányzatot.

Analysis No.95.   2006 június 20.
Képviselőházi választások Csehországban
A választások eredményei alapján Csehország megosztott társadalom képét mutatja. A kis pártok egyre inkább háttérbe szorulnak, a két nagy párt a mandátumok több mint 75%-át birtokolja. A kormány instabilitása a választójogi törvény és a kommunisták sajátos parlamenti helyzetének következménye. Az ODS-nek komoly kihívást jelent majd a kormány létrehozása és programjának megvalósítása. A biztos többség hiányában csekély az esélye a jelentős reformoknak.

Analysis No.94.   2006 június 14.
Latin-amerikai folyamatok és magyarországi megítélésük
A baloldalinak tartott politikai erők latin-amerikai térnyerése Magyarországon - ahogyan az egész világon - komoly érdeklődést váltott ki. Kérdés, hogy Hugo Chavez venezuelai vagy Evo Morales bolíviai elnök megjeleníthető-e bármilyen formában követendő példaként.

Analysis No.93.   2006 június 07.
A Fekete-tenger és környéke a román-ukrán viszonyban
Az elmúlt időszakban román-ukrán diplomáciai nézeteltérések tanúi lehetünk. 1997 óta függőben van a Duna-határ kérdése, illetve a Kígyó-sziget és a körülötte levő gazdasági terület hovatartozása. Ez év februárjában Ukrajna újra bejelentette a Duna-Fekete-tenger csatorna építésével kapcsolatos munkálatok folytatását a Duna-deltában, melyet az UNESCO védett területnek nyilvánított.

Analysis No.92.   2006 június 01.
Jugoszlávia szétesése és a vajdasági magyarság helyzete
A vajdasági magyarság a volt Jugoszlávia egyetlen olyan népcsoportja, mely nem ért el komolyabb eredményeket nemzeti önazonosságának megőrzése terén. Sikertelensége következménye annak a magyar külpolitikának is, mely nem támogatja megfelelő módon a határon túli magyaroknak identitásuk megőrzésére irányuló törekvéseit. A vajdaságihoz hasonló kudarc megismétlődhet a romániai, ukrajnai és szlovákiai magyar pártok esetében is.

Analysis No.91.   2006 május 26.
Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz
Míg a csatlakozás gazdasági kritériumainak teljesítése lehetségesnek tűnik, politikai oldalon és az Unió befogadóképessége felől nehezen leküzdhető akadályok mutatkoznak. Az ”új migránsok bevándorlásának szabályozása, integrálásuk társadalmi költségei egyébként is az Unió több régi tagállamában központi vitakérdésnek számítnak.

Analysis No.90.   2006 május 16.
A jobboldali ellenzék kilátásai
Ha a Fideszben 2007 folyamán nem jelentkeznek a megújulás érezhető jelei, nem annyira a Fidesz parlamenti jelenléte, hanem a politikai váltógazdálkodás, vagyis Magyarország demokratikus berendezkedésének egyik kulcseleme kerül veszélybe. Ennek elkerülésére csakis egy egységes és megújuló Fidesz képes, melyben Orbán Viktornak látható és vezető szerepet kell kapnia.

Analysis No.89.   2006 Április 26.
Magyarország a parlamenti választások után
Klientúrájának foglyaként az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció aligha lesz képes úrrá lenni a pénzügyi, és az ebből következő gazdasági nehézségeken. A kormányzati apparátus átállítása pénzkifizető központtá és a kormányzati tevékenységek gazdasági szférába történő kiszervezésének irányítójává ugyancsak kevés reményre ad okot a kormányzás működésének helyreállítását illetően.

Analysis No.88.   2006 március 17.
Az új mandátumú iraki kormány megalakításának nehézségei
A 2006-os év az iraki átalakulási folyamat fontos állomásának ígérkezik. Irak vagy tovább halad a három évvel ezelőtt megkezdett társadalmi átalakulás útján, vagy a fő politikai erők megegyezésének hiányában polgárháború, etnikai összecsapások irányába mozdul el. Az új iraki kormány megalakulása pesszimistább jóslatok szerint még hónapokat várathat magára.

Analysis No.87.   2006 március 10.
Moldovai belpolitikai folyamatok, regionális összefüggések
Az elitet nagymértékben igyekeznek befolyásolni külföldi szereplők, ami a gazdaság gyengeségével, az energiafaló iparral is magyarázható. Az EU gazdaságába való integrálódás csak évtizedes távlatban képzelhető el. Mindezek ellenére a kormányzat megtartja nyugati orientációját, az uniós csatlakozással kapcsolatban viszont csökkenni fog a megalapozatlan derűlátás a lakosság körében.

Analysis No.86.   2006 február 22.
A palesztin helyzet a választások után
A muszlim vezetők közül többen vonakodtak eddig komolyabb pénzügyi támogatásban részesíteni a Palesztin Nemzeti Hatóságot. Most azonban - a Hamasznak az iszlamista mozgalmakkal valós kapcsolatrendszere okán - saját társadalmuk és vallási vezetőik késztetik őket a palesztinok pénzügyi és politikai megsegítésére. Ennek következtében a Palesztin Nemzeti Hatóság kevésbé helyezhető nyomás alá a nyugati donorforrások elapasztásával. Valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években a palesztin kérdés jobban az arab és iszlám világ érdeklődésének középpontjába kerül, mint korábban.

Analysis No.85.   2006 február 15.
Magyarország földgázfüggősége
Magyarország orosz gáztól való függése nem feltétlenül fog megszűnni alternatív szállítási útvonalak kiépítésével. Amennyiben a magyar kormány beengedi a Gazpromot a magyar gázpiacra, az ország jobban ki lesz szolgáltatva Oroszországnak, mint az elmúlt tizenöt évben bármikor.

Analysis No.84.   2006 február 06.
A kilencedik EU-Ukrajna csúcstalálkozó
A kijevi csúcstalálkozó ukrán szempontból legígéretesebb politikai eredménye, a piacgazdasági státusz elnyerése a föntebb vázolt anomáliák ellenére a márciusi választások előtt jelentősen erősítheti Juscsenko elnök pozícióit. Brüsszel abban érdekelt, hogy Kijevben 2006 után változatlanul a Nyugat-orientált politikai erők maradjanak hatalmon, s ezt minden megengedhető eszközzel elő kívánja segíteni.

Analysis No.83.   2006 február 01.
Putyin orosz elnök tervezett magyarországi látogatása
A hivatalban lévő magyar kormány újabb tulajdonszerzési ígéreteket tett az oroszoknak is, s ezért cserében ígéretet kapott arra, hogy Putyin elnök 2006 február végén Budapestre látogat. Az orosz elnök magyarországi útját, melyre alig egy hónappal a választások előtt kerülne sor, aligha lehetne másként értékelni, mint hogy - megvalósulása esetén - az oroszok az kormánypárt(ok) oldalán avatkoznak be a választási kampányba.

Analysis No.82.   2006 január 30.
A határon túli magyarok közjogi státuszáról
A magyar kormány 2005 végén előterjesztést készített a határon túli magyarok alkotmányjogi státuszáról. Az előterjesztés a magyar alkotmány módosítását feltételezi, melyhez kétharmados többség szükséges a magyar parlamentben. Ez a többség belátható időn belül nem fog létrejönni, aminek a kormányzó pártok is tudatában vannak. Az alkotmánymódosítási javaslat olyan ígéretet tartalmaz a határon túli magyarok számára, melyet a Magyar Köztársaság akkor sem lenne képes teljesíteni, ha a javaslat törvényerőre emelkedne.

Analysis No.81.   2006 január 13.
Az új költségvetési időszak fejlesztési támogatásai Magyarországon
Az előzetesen reméltnél kevesebb fejlesztési támogatást kap Magyarország az EU-tól 2007 és 2013 között. A források hatékony felhasználása azonban így is problémás lehet, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) ugyanis a jelenlegi intézményrendszer legkevésbé hatékony operatív programját kívánja kiemelt helyzetbe hozni a következő végrehajtási periódusban.

Analysis No.80.   2005 december 29.
Lengyelország belpolitika helyzete
Lengyelországban 2005 őszén, a szeptember végén és október közepén lezajlott parlamenti és elnökválasztásokon a Kaczynski-fivérek vezette nemzeti konzervatív-liberális párt, a Törvény és Igazságosság (PiS) nevű formáció szerezte meg a győzelmet. A mindkét választáson a második helyen befutott jobbközép liberális Polgári Platform (PO) kemény ellenzéki viselkedéssel fenyegeti számos tekintetben rokon eszméket hirdető riválisát.

Analysis No.79.   2005 december 12.
Magyar-dél-afrikai kapcsolatok
A dél-afrikai az afrikai kontinens vezető gazdasága, amely regionális és globális gazdaságpolitikai kezdeményezésekben is meghatározó módon érvényesíti érdekeit. Magyarország a kapcsolatok fejlesztésével kiegészítheti és hangsúlyosabbá teheti afrikai jelenlétét.

Analysis No.78.   2006 szeptember 13.
Rosszul kezelt költségvetési hiány
A rosszul kezelt hiány kezelhetetlen hiányhoz vezethet, aminek szinte beláthatatlanok a következményei: egyrészt Magyarország eltér a Konvergencia Programtól és késést szenved az euró 2010-es bevezetése, másrészt a befektetői bizalom elvesztésén keresztül megnövekedhetnek az államadóság-finanszírozás költségei, és ez gazdasági tényezők elmozdulásának sorozatát indíthatja be.

Analysis No.77.   2005 november 23.
Az új lengyel kormány nemzetközi megítélése és várható külpolitikája
Magabiztos kettős győzelme ellenére nehéz helyzetben kezdi meg a kormányzást a lengyel mérsékelt jobboldal nemzeti konzervatív pártja, a Jog és Igazságosság (PiS). A jobboldali liberális Polgári Platform (PO) az ellenzéki politizálás mellett döntött, és a PiS kisebbségben, jobb híján a szélsőséges populista erők időnkénti külső támogatásával kénytelen kormányozni.

Analysis No.76.   2005 szeptember 16.
Az euró és az Európai Unió támogatottsága Magyarországon
Az Európai Unió tiz új tagállamában az elmúlt évben erösen csökkent az euró támogatottsága. A 2005 novemberében közzétett Eurobarometer-jelentés szerint ma már csak a lakosság 38 százaléka vár kedvező hatásokat az euró bevezetésétől. Magyarországon a helyzet kedvezőbb, bár az EU és az euró támogatottsága itt is csökken.

Analysis No.75.   2005 november 02.
A magyar fejlesztési terv brüsszeli bírálata
Az Európai Bizottság képviselői komoly kritikával illették a magyar kormány eddigi tervezési tevékenységét. Az EU kohéziós és strukturális alapjaiból érkező támogatások 2007-2013 közötti fogadására kialakítani kívánt rendszer teljes újragondolását kérték.

Analysis No.74.   2005 október 11.
Belpolitikai válságjelek Szlovákiában
A szlovák parlament csak harmadik nekifutásra tudta megkezdeni az őszi ülésszakot - az ellenzéki képviselők obstrukciója miatt. A kulisszák mögötti politikai egyeztetésre volt szükség ahhoz, hogy Dzurinda miniszterelnök össze tudja szedni a független képviselok között az ülésszak megnyitásához szükséges szavazatmennyiséget, mivel Pavol Rusko miniszter menesztése után a koalíciós kormány parlamenti pozíciója tovább gyengült. Szlovákiában labilis kormányzási időszak várható.

Analysis No.73.   2005 október 05.
A határon túli magyarok hitélete a magyar-szentszéki kapcsolatok napirendjén
Legutóbb Mádl Ferenc köztársasági elnök 2005. július 1-i vatikáni búcsúlátogatásán került szóba a szlovákiai magyar püspök, az erdélyi érseki tartomány kialakítása, valamint a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásának kérdése. A 2005. szeptember 13-i magyar-szentszéki külügyminiszteri találkozó napirendjén ezzel szemben főként Európa jövője és a magyarországi egyházfinanszírozási kérdések szerepeltek.

Analysis No.72.   2005 szeptember 30.
Oroszország mozgásterének beszűkülése a ”közel-külföldön”
Elsősorban az Egyesült Államoknak a posztszovjet térségben megnövekedett aktivitása következtében látványossá vált Oroszország geostratégiai értelemben vett mozgásterének a beszűkülése. Putyin színre lépésével ugyan Oroszország a korábbinál hatékonyabban igyekezett érvényesíteni érdekeit közvetlen külpolitikai környezetében, de ehhez alkalmazkodva ismét keményebbé vált Amerika Oroszország-politikája is.

Analysis No.71.   2005 szeptember 22.
Magyarország politikája Kelet-Ázsiában
Az elmúlt időszakban két olyan konkrét kérdés körül bontakozott ki éles szembenállás a két kelet-ázsiai hatalom, Japán és Kína között, amely kérdések a bilaterális kereteken túllépve kikerültek a nemzetközi politika színterére is: az egyik Japán aspirációja az ENSZ BT állandó tagságára, a másik a Tienanmen téri vérengzés óta Kínát sújtó fegyverembargó feloldásának kérdése.

Analysis No.70.   2005 szeptember 12.
Magyar álláspont az iráni atomprogrammal kapcsolatban
Újabb feszültséghez vezethet az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének (NAÜ) jelentése, annak ellenére, hogy megismétli a 2004. novemberi jelentésének legfontosabb konklúzióját, melynek értelmében a NAÜ nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa, az iráni kormányzat folytat-e titkos nukleáris kutatásokat. Ennek ellenére a jelentés nem zárja ki annak a lehetoségét, hogy a további vizsgálatok alapján más következtetésre jussanak.

Analysis No.69.   2005 augusztus 03.
Az ENSZ-reform egyes kérdései
Gőzerővel folynak a nyilvános és a titkos tárgyalások a világszervezet reformjáról, hiszen a 2005. szeptember elejére tervezett, állam- és kormányfők részvételével zajló csúcstalálkozóig az idő vészesen fogy, a nyitva hagyott kérdések pedig számosak. S bár a legnagyobb ellentéteket kiváltó Biztonsági Tanács-i reformot külön kérdésként kezelik, átalakítása meghatározhatja a csúcstalálkozó kimenetelét.

Analysis No.68.   2005 július 13.
Az Európai Unió (újabb) válsága
Felbomlani látszik az európai integráció eddigi történetét alapvetoen meghatározó, ésszerű kompromisszumokra épülo politikai kultúra. Ennek a kultúrának a meggyengülése az integráció elerotlenedését, az elvek és értékek háttérbe szorulását és a politikai uniótól való eltávolodást eredményezheti.

Analysis No.67.   2005 június 23.
Bush elnök rigai beszédének hatása az európai új demokráciák belpolitikai helyzetére
Bush elnök néhány megnyilatkozása - a rigai beszéd május 7-én, a Nemzetközi Republikánus Intézetben (IRI) mondott beszéd május 18-án - alátámasztja az ellenzékben lévő jobboldali FIDESZ antikommunista alapállását, igazolván azt a dimenziót, melyben ez a párt a politikai eseményeket értelmezi, ugyanakkor megtörheti a kormányon levő baloldali Magyar Szocialista Párt (MSZP) és Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) kommunikációs lendületét.

Analysis No.66.   2005 június 13.
Demokratizálás az amerikai külpolitikában
A második Bush-adminisztráció egyik legfontosabb külpoltikai törekvése a demokrácia további terjesztése világszerte. Azok az elemzők, akik szimpatizálnak a Fehér Házzal, azt állítják - mivel Közép- és Kelet-Európában sikeres volt az átmenet az autoritárius rendszerekbol a demokráciába - logikus arra a következtetésre jutni, hogy amennyiben a folyamat más régiókban, pl. a Közel-Keleten vagy Közép-Ázsiában is elindul, hasonló eredmények várhatók.

Analysis No.65.   2005 május 11.
GUUAM: új erőtér a posztszovjet térségben
Április 22-én Chisinauban az öt GUUAM-tagország államfoi közül négyen aláírták ’A demokrácia, a stabilitás és a béke nevében’ elnevezésu nyilatkozatot. A dokumentum közös erofeszítésekre szólít fel a térségben lévő megoldatlan konfliktusok rendezésére. A Grúziát, Ukrajnát, Üzbekisztánt, Azerbajdzsánt és Moldáviát magába foglaló GUUAM az európai integráció útjára lépo új demokratikus államok szervezetét jelenti’, melyek közül ’egyiknek sincs szándékéban egy Oroszország elleni szövetséget létrehozni.’ - nyilatkozta Mihail Szaakasvili grúz elnök.

Analysis No.64.   2005 május 09.
A francia referendum - mi lesz ha ”nem”?
Az Európai Unió Alkotmányszerzodése körüli alkudozások egyik nyertesének tekinthető Franciaország május 29-én népszavazáson dönt arról, hogy ratifikálja-e az Európai Unió új szerződését. A közvéleménykutatók hosszú idő óta az elutasítók többségét jelzik előre a májusi voksoláson. Az Alkotmányszerzodés elutasításának okait nem a szavazásra bocsátott kérdésben kell keresni, annak ezúttal is elsosorban belpolitikai okai vannak.

Analysis No.63.   2005 Április 28.
Az EU-tagság valódi jelentősége a pénzügyminiszter-váltás tükrében
Új pénzügyminiszter kinevezése a választások elott a pénzügyek kiszámíthatóságába vetett hitet gyengítő intézkedés. Az intézkedés közvetlen hatását mérsékelte, hogy éppen egy átmeneti regionális (cseh, lengyel, magyar) válság idején történt. A történtek aláhúzzák az euró bevezetésének fontosságát.

Analysis No.62.   2005 március 29.
A határon túli magyarok és a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének viszonya
A határon túli magyarok magyar állampolgárságáról 2004. december 5-én tartott sikertelen népszavazás következményeként megkezdodött a magyarországi politikai pártok és a határon túli magyar közösségek közötti viszony átrendeződése. A határon túli magyarok körében a két magyarországi kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége rendkívül népszerűtlenné vált. Ha e két párt képviselői a magyar kisebbségek által lakott területekre látogatnak, tiltakozó megmozdulások fogadják őket.

Analysis No.61.   2005 március 18.
A Timosenko-kormány feladatai
2005. február 4-én a 450 fős Legfelsobb Tanács 386 szavazásra bejegyzett képviselojéből - a kommunista frakció nem jelöltette magát -373-an voksoltak a 44 éves közgazdász Julia Timosenkóra, a független Ukrajna 13. kormányfőjére.

Analysis No.60.   2005 március 08.
Magyarország 2004-ben nettó befizetője lett az Európai Uniónak
Magyarország 2004-ben 50 milliárd forintot, tehát a rendelkezésére álló támogatások alig egynegyedét tudta lehívni, miközben a magyar befizetés hozzávetolegesen 135 milliárd forint volt. Ez szöges ellentétben áll a kormány előzetes, nettó magyar nyereségességre vonatkozó ígéretével.

Analysis No.59.   2005 január 31.
A határon túli magyar szervezetek önállósodása Magyarországtól
A határon túli magyar szervezetek január 6-án a szerbiai Szabadkán megalakították saját, rendszeresen ülésező konzultatív fórumukat. Az a tény, hogy az ülésre nem kaptak meghívót sem a magyar kormány képviselői, sem a magyarországi politikai pártok, előrevetíti: a határon túli magyar szervezetek a jövőben várhatóan egyre gyakrabban fognak Budapesttől függetlenül fellépni politikai kérdésekben.

Analysis No.58.   2005 január 27.
Választási kilátások Irakban
A jelenlegi feszült helyzetben a választások megfelelő kivitelezhetősége bizonytalan, sikeressége kétséges. A polgárháborús veszély realitás, hiszen a szövetséges csapatok jelenléte a vesztes számára mindenképpen hiteltelenné teheti az eredményt. Az a kérdés, hogy lehetséges-e és ha igen, milyen módon társadalmi konszenzus kialakítása Irakban.

Analysis No.57.   2005 január 13.
Gyurcsány Ferenc vatikáni látogatása
Gyurcsány Ferenc azzal a szándékkal utazott a Vatikánba, hogy a katolikus egyház központjában is érzékeltesse a kormány és a Magyar Katolikus Egyház között fennálló feszültséget. A nézeteltérés az aktuális társadalompolitikai kérdésekben való egyházi megnyilatkozás mértékének megítélése körül alakult ki.

Analysis No.56.   2004 december 09.
A 2004. december 5-i magyarországi népszavazás a Magyarország területén kívül élő magyarok magyar állampolgárságáról
A népszavazáson a választásra jogosultak 37,35 százaléka vett részt. A kérdésre igennel válaszolók aránya 52 százalék, a nemmel válaszolóké 48 százalék volt. A népszavazás ebben a kérdésben eredménytelen volt, mert az ”igenek” száma nem érte el a választásra jogosultak számának 25%-át.

Analysis No.55.   2004 november 29.
Az új magyar kormány rövid jellemzése
A Gyurcsány Ferenc vezette új magyar kormány talán legelső intézkedése a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének meggyengítésére irányult. A kormány ezt a bank pénzügyi politikáját meghatározó Monetáris Tanács saját jelöltjeivel történő feltöltésével kívánja elérni, akik változtatnak a bank eddigi, a forint vásárlóerejének megőrzésére irányuló politikáján.

Analysis No.54.   2004 november 19.
A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat
Az új Gyurcsány-kabinet két szempontból nagyon nehéz helyzetben van. Egyrészt vissza kellene szereznie a választók támogatását az MSZP-nek a közelgo 2006-os országgyulési választásig, másrészt a piaci szereplok szemében is hiteles és feszes költségvetéssel kellene eloállnia az elmúlt évek sorozatos fiaskói után. A két cél egymásnak feszül.

Analysis No.53.   2006 július 5.
Népszavazás a kettős állampolgárságról
Magyarország 2004. december 5-én népszavazást tart a határokon túl élő magyaroknak adandó magyar állampolgárság bevezetéséről. A kampányban az ún. kettős állampolgárság intézményén túl várhatóan éles reflektorfénybe kerülnek az eltérő nézetek Magyarország és a szomszédos országokban élo magyar kisebbségek viszonyáról.


Analysis No.52.   2004 október 06.
A Gyurcsány-kormány külpolitikai programja
A parlament által 2004. szeptember 28-án minimális szavazattöbbséggel jóváhagyott kormányprogram csupán néhány bekezdést tartalmaz a külpolitikáról, beleértve a biztonságpolitikát. A középpontban a ”nemzeti érdek” áll, a bevezeto fejezetben pedig történik egy utalás a ”magyar érdekekre”, s ennek részeként a magyar kisebbségek érdekérvényesítésének támogatására. Az adott politikai kontextusban ez a terminológia néhány tartalmi és koherencia kérdést vet fel.

Analysis No.51.   2004 szeptember 30.
Gyorsmérleg Magyarország EU-csatlakozásáról: várakozások és hatások
Az Európai Unióba történő belépés valószínűleg Magyarország legjelentősebb 21. századi projektje. Ma, a csatlakozás után alig fél évvel, még elsosorban a belépési előkészületek hatása mérhető fel.

Analysis No.50.   2004 szeptember 24.
Az új magyar külügyminiszter személye
A magyar sajtóban megjelent hírek szerint jelenleg legalább négy név szerepel a külügyminiszter-jelöltek listáján. Kovács László október végén Brüsszelbe költözik és elfoglalja a Bizottság energiaügyi biztosának posztját. A jelentések szerint Kovács két munkatársát is javasolta Gyurcsány Ferencnek, mindketto régi protezsáltja.

Analysis No.49.   2004 szeptember 20.
Magyarország új miniszterelnökének kilátásai
Csehország és Lengyelország után Magyarország a harmadik posztkommunista ország, ahol a szocialista kormány bajba került. Jelentős különbségek vannak közöttük, de egy kérdésben osztoznak: mit jelent ma szocialistának lenni egy posztkommunista országban. A válságok szükségszeruen a válaszból adódnak.

Analysis No.48.   2004 szeptember 14.
A vajdasági magyarok elleni támadások
Szerbia északi tartományában, a Vajdaságban őshonos kisebbségként él 250-300.000 magyar, akik a Magyarországgal határos úgynevezett Bácska észak-keleti részén és a Vajdaságnak a Tisza folyótól nyugatra eso sávjában Újvidékig viszonylag kompakt tömbben abszolut többséget alkotnak. Jelenleg a vajdasági magyarság Szerbia és Montenegró legjelentosebb nemzeti és etnikai kisebbsége (Koszovó ”leválása” óta). Az elmúlt fél évben a szerbiai magyar nyelvu és a magyarországi sajtó egyre több magyarellenes helyi atrocitásról, incidensrol adott hírt.

Analysis No.47.   2004 június 26.
A magyar államadósság növekedése
Az utóbbi két évben 30%-kal megnövekedett magyar államadósság jelentoségének lebecsülése gyakori jelenség a magyar sajtó némely orgánumaiban. Ezt tekinthetnénk kormánypárti PR-fogásnak is, de felmerül a gyanú, hogy nemcsak az, hanem a pénzügyek mai irányítóinak szakmai tévedése, illetve e tévedésnek sajtóbeli tükrözodése. Ma ugyanis személy szerint is ugyanazok kormányoznak Magyarországon, akiknek regnálása idején - 1985 és 1989 között - megduplázódott Magyarország államadóssága.

Analysis No.46.   2004 június 26.
Elnökválasztás Ukrajnában
A 2004 októberi ukrajnai elnökválasztás hosszú évekre eldöntheti, hogy Kijev a nyugati vagy a keleti orientációt választja-e. A sajtóban megjelent közvélekedés szerint a két jelölt közül az egyik egyértelmuen az Egyesült Államok protezsáltja, míg a másik Moszkva embere. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb.

Analysis No.45.   2004 június 13.
A magyar kormány az ukrajnai Kárpátalján a Juscsenko-ellenes erőket támogatja
Kárpátalján jelenleg a magyarság két politikai szervezettel rendelkezik. Az egyik a KMKSZ, mely Kijevben a Viktor Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk politikai mozgalommal, Budapesten pedig az Orbán Viktor vezette jobbközép ellenzékkel alakított ki stratégiai szövetséget. A másik, az UMDSZ, összefonódott Leonyid Kucsma híveinek kárpátaljai szervezetével és a jelenlegi baloldali magyar kormány teljes támogatását élvezi.

Analysis No.44.   2004 május 14.
A szlovákiai köztársasági elnökválasztás
A köztársasági elnökválasztás eredménye az Európai Unióba éppen belépő Szlovákiában megdöbbenést váltott ki mind a nyugat-, mind a közép-európai elemző és politikai körökben. A második forduló nyújtotta választási lehetőség - két szélsőséges populista politikus közül - mutatja a jobbközép politikai erők politikájának teljes kudarcát.

Analysis No.43.   2004 május 10.
A ”Lex Szász” ismételt megszavazása az Országgyűlésben
Az Országgyűlés 2003. december 15. napján - a parlamenti ellenzék szavazástól történő távolmaradása mellett, több Európai Uniós tisztviselő és intézmény tiltakozása ellenére - elfogadta a ”brókerbotrányt” leleplező pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökének elmozdítását célzó, ”Lex Szász” néven ismertté vált jogszabályt.

Analysis No.42.   2004 május 05.
Antidemokratikus törvény és adminisztratív eljárás a romániai helyhatósági választások előkészületeiben
A román kormánypártok és az RMDSZ jogellenes módszerekkel igyekeznek fenntartani a jelenlegi romániai politikai status quo-t. E téren az együttműködés rövid távon sikerekkel kecsegtet, mert sikerül megakadályozni a romániai magyar ellenzéki szerveződés elindulását a helyhatósági választásokon.

Analysis No.41.   2004 Április 27.
A magyar mezőgazdaság helyzete az uniós csatlakozás küszöbén
Az uniós csatlakozás küszöbén a magyar agrárium súlyos szerkezeti, hatékonysági, intézményi problémákkal küszködik. Az ágazat felkészültsége nem megfelelő az uniós tagságból fakadó követelmények teljesítésére, illetve a lehetőségek kihasználására.

Analysis No.40.   2004 Április 02.
A romániai magyarok autonómiája
Az autonómia-program visszatérést jelent ahhoz az állapothoz, amelyben a romániai magyarok bíztak még abban, hogy megőrizhetik nemzeti önazonosságukat, nyelvüket és kultúrájukat szülőföldjükön. A mostanra kialakult helyzetben - az autonómia-programot képviselőkön kívül - ugyanis nincsen olyan magyarországi vagy erdélyi politika erő, amely visszatartaná őket a tömeges kivándorlástól.

Analysis No.39.   2006 július 5.
Az Európai Unió kelet-európai politikája
Az elmúlt másfél évben komoly vita indult el az Európai Unióban az EU által a 2004-es, de még inkább a 2007-es bővítést követően folytatandó szomszédságpolitikáról. A párbeszéd egyelőre a kezdeteknél tart és nincsenek kialakult konkluziói.

Analysis No.38.   2006 július 5.
Belpolitikai kilátások Szerbiában
A politikai patthelyzet folytatódni látszik, amint a gazdasági hanyatlás is, a Radikális Párt népszerűségének növekedésével. Magyarországnak minden oka megvan az aggodalomra.

Analysis No.37.   2006 július 5.
A magyarországi népességcsökkenés okai és távlatai
Magyarország lakossága huszonöt éve csökken, 1993 óta pedig rohamosan fogyatkozik. A rendszerváltáson és több kormányzati időszakon átívelő jelenség sokkal súlyosabb, mint máshol Európában, és csak a társadalmi tőke szintjének emelkedése orvosolhatja.

Analysis No.36.   2006 július 5.
Draskovics Tibor, a Medgyessy-kormány új pénzügyminisztere
Az új pénzügyminiszter kommunikációs offenzívával igyekszik meggyőzni a piacokat arról, hogy a kormány szakít az elmúlt év sodródó gazdaságpolitikájával. A kormányzat gazdaságpolitikai hitelességének helyreállítása azonban komoly politikai kockázatokat hordoz magában.

Analysis No.35.   2006 július 5.
Az antiszemitizmus vádja mint politikai eszköz
Az antiszemitizmus vádja mindennapos eszközzé lett a mai magyar belpolitikai küzdelmekben. Mind az MSZP, mind az SZDSZ politikusai, valamint a hozzájuk közel álló újságírók egyre gyakrabban alkalmazzák az antiszemitizmus vádját politikai ellenfeleikre, így próbálva diszkreditálni őket a hazai, az európai és amerikai politikai és értelmiségi körökben

Analysis No.34.   2006 július 5.
Az RMDSz elnökének politikai tanulmánya
A tanulmány felsorolja az RMDSZ-nek a magyar közösség érdekében elért eredményeit, felszólítja a magyarországi pártokat és az értelmiséget közös nemzetpolitikai minimum kialakítására, illetve határozottan síkraszáll a határon túli magyar politikai képviseletek olyan egysége mellett, amely biztosítja e szervezetek bejutását az adott ország parlamentjébe.

Analysis No.33.   2006 július 5.
”Lex Szász”
Az Országgyűlés 2003. december 15-én 192 kormánypárti képviselő támogatásával, illetve az ellenzék távolmaradása mellett, több európai uniós tisztviselő és intézmény tiltakozása ellenére, elfogadta ”A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényt”.

Analysis No.32.   2006 július 5.
Az Európai Unió ”furcsa bővítése”
Kérdés, hogy az unió meghatározó tényezői kívánják-e a kibővített unió tényleges egységesülését - és erre fel is vannak készülve -, avagy a kényszerű fúzió mögött a régi és új tagok közötti belső különbség és megosztottság fenntartására törekszenek.

Analysis No.31.   2006 július 5.
A forint árfolyama
A magyar gazdaságpolitika iránti befektetői bizalmatlanság december elején a forint ismételt meggyengüléséhez vezetett. A jegybank drasztikus kamatemeléssel próbálta védeni a hazai fizetőeszközt, a lépés azonban - részben a kapkodó kormányzati kommunikáció következtében - önmagában nem vezethetett eredményre.

Analysis No.30.   2006 július 5.
Parlamenti választások Oroszországban
Putyin a korábbi Állami Dumánál is lojálisabb parlamentet nyert, amely minimális ellenőrző szerepet játszhat, s az elnöki politika kiszolgálójává degradálódhat a jövőben, nem segítve a Nyugattal való értékközösség kialakulását. A parlamentből kiszorult liberális erők, közöttük Putyin szövetségesei, bár a törvényhozói hatalomból kiestek,

Analysis No.29.   2006 július 5.
Költségvetési pénz hűtlen kezelése
A 2003 júniusában kirobbant bankbotrány (K&H, Inter-Európa Bank)(vö: BA 25. sz. hírlevél) egyik feltáratlan, ám legfontosabb eleme, hogyan és kinek az utasítására, illetve tudtával került 13 milliárd forintnyi (kb. 55 m USD) költségvetési pénz a K&H brókercéghez.

Analysis No.28.   2006 július 5.
Magyarország és a vele szomszédos országok
A magyar állampolgárság a környező országokban élő magyarok fokozatos Magyarországra települését eredményezné. Ez az esély a jelenlegi politikai konstellációban nem csekély. Csökken akkor, ha a magyar kisebbségek bíznak abban, hogy szülőföldjükön is boldogulnak.

Analysis No.27.   2008 január 14.
Mérséklődtek az idei gazdasági növekedés kilátásai
Az euró-övezethez való csatlakozás további késedelmet szenvedhet, az adóterhek nőnek, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságába vetett hit és ezzel együtt a beáramló tőke mennyisége soha nem látott mértékben csökken.

Analysis No.26.   2008 január 14.
Az Oktatási Minisztérium felsőoktatási reformtanulmánya
A tanulmány nagy vihart kavart a magyaroszági közéletben, köszönhetően többek között azoknak a javaslatoknak, melyek szerint a felsőoktatási intézményeknek gazdasági társaságokká kell átalakulniuk

Analysis No.25.   2008 január 14.
Politikai támadás a bankfelügyelet ellen
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több magyarországi banknál talált pénzmosásra, sikkasztásra, jogszerűtlen tőzsdei műveletekre, nagy összegű állami pénzek szabálytalan kezelésére utaló jeleket.

Analysis No.24.   2008 január 14.
A magyar és a lengyel külpolitika egy éve
A Medgyesy-kormány külpolitikai teljesítményének gyengesége különösen élesen látszik, ha a lengyel Miller-kabinetével hasonlítjuk össze. Az utóbbi ugyanis nehezebb belpolitikai háttérrel ért el sokkal jobb teljesítményt.

Analysis No.23.   2006 július 5.
Pénzügyminisztériumi ”adópuccs” a költségvetés stabilizálására
A Pénzügyminisztérium jövőre jelentős mértékű adóemelésekkel kívánja csökkenteni a költségvetés hiányát. Szakértők szerint ugyanezt a célt inkább a kiadások csökkentésével kellene megvalósítani,

Analysis No.22.   2006 július 5.
Az európai uniós csatlakozás és a magyar mezõgazdaság
A 2002-es év végére véglegessé váltak a magyar európai uniós csatlakozás mezőgazdasági feltételei is. A tagság elnyerésével életbe lépő feltételrendszer lehetőségeket, de egyúttal veszélyeket, kihívásokat is jelent a magyar mezőgazdaság szereplői számára.

Analysis No.21.   2006 július 5.
Magyar gazdaságpolitikai kiigazítás
Gazdaságpolitikai kiigazítást hajtott végre június első hetében a kormány és a Magyar Nemzeti Bank. A költségvetés kiadásainak 76 milliárd forintos csökkentéséért cserében a jegybank hozzájárult a forint lebegtetési sávjának kisebb eltolásához. A leértékelés azonban elbizonytalanította a befektetőket,

Analysis No.20.   2006 július 5.
A magyar-orosz kapcsolatok fejlesztésének perspektívái
A kétoldalú kapcsolatokban az új magyar kormány közel egy éve alatt Medgyessy Péter miniszterelnök moszkvai látogatásának tényén kívül más eredményt nem tud felmutatni. A kétoldalú kereskedelemben tovább folytatódott a magyar export csökkenése, s egyelőre nincs érdemi előrelépés a műkincsek visszaszolgáltatása területén sem

Analysis No.19.   2006 július 5.
Politikai nyomás Magyarország legfõbb ügyészére
Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságában a kormánypárti többség elmarasztaló döntést hozott Polt Péterrel, a legfőbb ügyésszel szemben. Ezzel kiújult az egyes, még az előző parlament által kinevezett és alkotmányosan a kormányoktól függetlenül működő vezető tisztségviselőkre nehezedő politikai nyomásgyakorlásról szóló belpolitikai vita.

Analysis No.18.   2006 július 5.
A státustörvény módosítása
A magyarországi kormánykoalíció pártjai egyre nyilvánvalóbban tehertételnek tekintik a határon túli magyarokat, és a magyar állam érdekeit akkor látják hatékonyabban érvényesíthetőnek, ha e kisebbségek helyzetéhez kétség kívül kapcsolódó problémáktól mihamarabb megszabadulnak,

Analysis No.17.   2006 július 5.
Közép-európai dilemma: Amerika vagy Európa?
A mostani kiélezett viszony az Egyesült Államok és a meghatározó európai államok között nem várt és feloldhatatlan dilemma elé állítja a magyar politikusokat. Ez nem pusztán külpolitikai kérdés, hiszen bármilyen döntésnek már rövid távon is meghatározó következményei lehetnek a magyar belpolitika és gazdaság alakulására, és az ország jövőjére.

Analysis No.16.   2006 július 5.
Az Egyesült Államok politika törekvései az iraki háború tükrében
Az iraki háborút megelőző és az azt követő diplomáciai és katonai lépések az Egyesült Államok új világpolitikai törekvéseit tükrözik. E törekvések nemcsak az új világpolitikai erőviszonyok kialakítását és megszilárdítását célozzák, hanem a világpolitikai játéktér működési elveinek átalakítására is irányulnak.

Analysis No.15.   2006 július 5.
Népszavazás az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról
A viszonylag alacsony, 45%-os részvétel sem fedheti el azt, hogy a szavazók 83,2 százaléka az Európai Unió mellett voksolt. Rövid elemzésünk a referendum kimenetelének politikai, gazdasági és kommunikáció-technikai okait veszi sorra.

Analysis No.14.   2006 július 5.
Az iraki háború - precedensek és költségek
A koreai és vietnámi háború a világ más szociokulturális közegében zajlott, az egyik ENSZ mandátummal, a másik anélkül. Ám a létező ellenpólus hiánya és Washington nyilatkozatai a ”megelőző védelempolitikáról” sokkal bonyolultabbá tehetik a konfliktust követő helyzetet, és tovább gyengíthetik a szeptember 11. után átalakult transzatlanti kapcsolatokat.

Analysis No.13.   2006 július 5.
Orosz-EU energetikai megállapodás és annak hatása a közép-európai régióra
Az energetika területén épülő EU-orosz partneri kapcsolat várhatóan az EU-ba irányuló orosz gáz- és kőolajexport növekedését fogja eredményezni. Az orosz energiahordozó-szállítások növekedése közvetlenül érinti a közép-európai régiót. Az EU „pragmatikus” megközelítése következtében az Unióban jelentős különbség fog keletkezni a keleti és a nyugati részek energiabiztonságában.

Analysis No.12.   2006 július 5.
Az Európai Tanács koppenhágai döntése és e döntés belpolitikai jelentõsége
Az Európai Tanács döntése alapján Magyarország 2oo4. május 1-jén az Európai Unió tagjává válik. A döntés történelmi jelentőségét és a belépés szükségességét valamennyi parlamenti párt elismeri. A koppenhágai megállapodás és a magyar kormány tárgyalási stratégiájának értékelése azonban éles belpolitikai vita tárgya.

Analysis No.11.   2006 július 5.
Monetáris politika Magyarországon
Az elmúlt napokban spekulatív támadás érte a forintot. Az akció nem érte el célját, a jegybank kamatcsökkentésekkel visszaverte a támadást.

Analysis No.10.   2006 július 5.
Amerikai-orosz olajszállítási megállapodás és az iraki háború várható következményei a közép-európai régióban
A megállapodásban megfogalmazott célok megvalósulását ugyan számos tényező akadályozza, a szerződés közvetlenül érinti a közép-európai régiót, ahol a közelmúltban jelentős orosz olajvállalati előretörés volt megfigyelhető.

Analysis No.9.   2006 július 5.
A 2003-as államháztartási folyamatok Magyarországon
2003-ra a kormány 4,5 százalékos gazdasági növekedést, inflációt és GDP arányos államháztartási hiányt tervez. A deficit célkitûzés megvalósítása az idei 8-9 százalék körüli hiányt és a jövõ évben várható reál és pénzügyi folyamatokat figyelembe véve meglehetõsen nehéz feladatnak tûnik.

Analysis No.8.   2006 július 5.
A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény módosítása
Az Európai Unió tagjává váló Magyarország, mivel a törvényt minden részletében összhangba hozta az Unió normáival, a nemzeti kisebbségek védelmének és támogatásának ezt az újfajta rendszerét minden bizonnyal mûködõ gyakorlatként viheti be az Európai Unióba.

Analysis No.7.   2006 július 5.
NATO bõvítése és annak hatása Magyarországra
Ha Brüsszel és a jelenlegi tagállamok egyáltalán nem készek újrafogalmazni a Szövetség céljait és nem képesek a jelöltekkel a katonai hatékonyság és a demokratikus érettség szigorú mércéjét megtartatni, a NATO ”szomorú” jövendõre ítélheti önmagát.

Analysis No.6.   2006 július 5.
Milyen hatással lesz a németországi választások eredménye az EU bõvítésére?
A német gazdaság tartós gyengélkedése Magyarország számára több szempontból is káros. Ha a csatlakozási folyamat a korábban tervezett idõkeretben le is zárul, a csatlakozással összekapcsolt reformok és a német befektetõk érdeklõdésének további csökkenése nem teszik lehetõvé azt, hogy a német közvéleményben az EU-csatlakozásunkhoz fûzött remények beválthatóak legyenek.

Analysis No.5.   2006 július 5.
Egy Moszkva-Washinton megegyzés az Irak elleni háborúról tartalmazhat záradékokat Közép- és Kelet-Európára is?
Irak esetében semmi nem gátolja, hogy jó szívvel támogassuk az inváziót, mint a nemzetközi béke és biztonság megvédésének egyedüli eszközét az adott helyzetben. De nem járhatunk úgy, mint a hal, amelyekik ráharapott, majd megpróbálja kiköpni.

Analysis No.4.   2006 július 5.
Az írországi népszavazás hatása a magyar állampapír-piacra és a forint árfolyamára
A közelgõ írországi népszavazás sokkal nagyobb és közvetlenebb hatással lehet mind a magyarországi pénzpiacra, mind Magyarország csatlakozási esélyeire, mint amennyire azt a magyar közvélemény tudja vagy sejti.

Analysis No.3.   2006 július 5.
Milyen legyen az új átvilágítási törvény?
Az új átvilágítási törvény végérvényesen kijelöli majd azt a politikai, közhatalmi, államigazgatási és társadalmi személyi kört, amelynek választáson vagy kinevezésen alapuló tisztségének elfoglalásakor bizonyítania kell, hogy nem vett részt a szocialista állampárti titkosszolgálatok tevékenységében.

Analysis No.2.   2006 július 5.
A 2002-2003-as államháztartási folyamatok Magyarországon
Az idei év egészét tekintve az államháztartás GDP arányos hiányának jelentõs növekedésére lehet számítani. A vártnál kedvezõtlenebb és bizonytalanabb világgazdasági konjunktúra feltételek között és az antiinflációs célkitûzés fenntartása mellett ennek a negatív tendenciának a megfordítása erõteljes fiskális korrekciót igényel 2003-ban.

Analysis No.1.   2006 július 5.
Parlamenti választások Szlovákiában
A 2002. szeptember 21-22-én tartandó parlamenti választások eredménye nemcsak Szlovákia, hanem az egész közép-európai térség stabilitását és sikeres fejlődését befolyásolja a következő években. A választások eredményétől függ Szlovákia felvétele a NATO-ba és az Európai Unióba.