Ország:

Magyarország

Tárgy:

Az 1998-2002 közötti Orbán-kormány és a 2002-2006 közötti szocialista-szabaddemokrata koalíciós kormány költségvetési és gazdaságpolitikájának összehasonlító adatai

Összefoglalás:

Az utóbbi napok magyarországi eseményeinek kapcsán számos európai sajtóorgánumban látott napvilágot az a vélemény, hogy a jelenlegi szocialista-szabaddemokrata koalíció és az előző Fidesz-kormány gazdaságpolitikája egyforma, eredményét tekintve nincs közöttük lényeges különbség. Ez azonban nem felel meg a valóságnak.

Elemzés:

A fenti vélekedést a mostani szocialista és az 1998-2002 közötti Fidesz-kormány működését jellemző fontos gazdasági és költségvetési adatok összevetésével ítélhetjük meg:

1. A költségvetés GDP-hez mért adóssága 1998-ban és 1999-ben 61%, 2000-ben 55%, 2001-ben 52%, 2002-ben 55%, 2003-ban 57%, 2004-ben 58%, 2005-ben 58%, 2006-ban pedig várhatóan 61%. Ez tehát a Fidesz-kormány idején jelentősen csökkent és a második, harmadik és negyedik évében sokkal alacsonyabb volt, mint előtte, a Horn-kormány, vagy utána, a szocialista-szabademokrata koalíció alatt. Az 1998-99-es évek adósságrátájának alakulására hatással voltak az előző szocialista kormány megszorító intézkedései (a 'Bokros-csomag') és az energiaszektor privatizációjának bevételei is.

2. A GDP növekedésének átlaga 1998 és 2002 között 4,6% volt, 2002 és 2006 között 4,2%

3. Az államháztartás GDP-arányos hiánya 1999-ben 5,5%, 2000-ben 3,0%, 2001-ben 3,5% volt, ami megközelítette a maastrichti kritériumot. Ez a szocialisták kormányra jutásának évében, 2002-ben 8,4%-ra nőtt, és 2005-ig 6% körül maradt, 2006-ra pedig akár kétszámjegyűre is emelkedhet.

4. Magyarország hosszú távú devizaadósságát 1996-tól 1999 végéig a JCR, a S&P, a Fitch 'BBB'-re minősítette, a Moody's 'Baa'-ra. 2000 végére ez valamennyi hitelminősítőnél az 'A'-s régióba került, 2002 végére pedig tovább javult. 2006 elején ez a minősítés a Moody's-nál A1, a JCR-nél A, a Fitch-nél és az S&P-nél BBB+-ra romlott.

5. Az infláció az 1998-as 14,2%-ról a Fidesz kormány alatt 5,2%-ra csökkent, majd a szocialista kormány alatt 2005-ig tovább mérséklődött a 2005-ös 3,5%-ra. 2006 végére az előrejelzések 5 és 6% közötti értéket mutatnak.

6. Az euró bevezetésének céldátuma 2001-ben, az Orbán-kormány harmadik esztendejében 2006-2007 volt, ma ezt az elemzők 2011 és 2014 közé teszik.

7. A munkanélküliségi ráta az Orbán kormány idején az 1998-as 8,4%-ról 2002-re 5,8%-ra csökkent, a szocialista-szabaddemokrata kormány negyedik évére, 2006-ra 7,6%-ig emelkedett.

8. A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000-ben 1,5%, 2001-ben 6,4%, 2002-ben 13,2% volt. (Az 1999-2002-es évek, tehát az Orbán-kormány időszakának átlaga: 5,5%.). A 2002-es választási évben mindkét oldal komoly ígérgetésbe kezdett, ezért ezt az évet mindkét kormány átlagába beszámítjuk, bár az elkövetkező időszakot meghatározó 50%-os (!) közalkalmazotti béremelést 2002 szeptemberében a szocialista-szabaddemokrata kormány hajtotta végre. Az MSZP-SZDSZ kormány idején tehát az értékek: 2002: 13,2%, 2003: 9,2%, 2004: -1%, 2005: 6,3% és 2006: 5,5% (átlag: 6,6%).

Látható tehát, hogy az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetés hiányát és az inflációt, továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő szocialista-szabaddemokrata kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rákövetkező szocialista-szabaddemokrata kormányok idején.

Következtetés:

Az 1998 és 2002 közötti Orbán-kormány eredményeinek összevetése az őt megelőző és az őt követő szocialista kormányokéval cáfolja azt a vélekedést, hogy a szocialista-szabaddemokrata koalíció és a Fidesz-kormány gazdaságpolitikája egyforma, eredményét tekintve nincs közöttük lényeges különbség. Az összevetés arra is utal, hogy Magyarország gazdasági fejlődésében létezhet egy vész-forgatókönyvek, komoly megszorítások és tüntetések nélküli, szerves út is.