Ország:

Magyarország, Szlovákia

Tárgy:

Magyar-szlovák feszültség

Bevezető:

Az elmúlt időszakban Magyarország és Szlovákia között éles diplomáciai szópárbaj zajlik. Bár a legújabb vita egy szlovákiai labdarúgómérkőzésen történt rendőri fellépés után robbant ki, valójában a két ország közötti feszültség 2006 óta állandósult, amikor is a pozsonyi kormánykoalíciónak tagja lett a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt.

Elemzés:

2008 októberében a szlovákiai Dunaszerdahelyen - egy többségében magyarok által lakott városban - a helyi rendőrség máig ismeretlen okok miatt támadóan fellépett egy olyan szektor szurkolóival szemben, ahol nagy számban voltak magyar állampolgárok is. A rendőri fellépésnek súlyos sérültjei is vannak. Az ezt követően kibontakozó diplomáciai vita ismét felszínre hozta a két ország közötti korábbi feszültséget.

A futballmérkőzés körüli botrány egy olyan időszakban robbant ki, amikor a szlovák belpolitikában ismét előkerült a 'magyarellenes kártya'. Ez kisebb-nagyobb intenzitással 2006 óta mindig megtörténik, amikor is a szélsőségesen nacionalista Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt koalíciót kötött a magát baloldalinak valló SMER-rel (a témában lásd a Budapest Analyses 99. számát a www.budapestanalyses.hu -n).

A szlovák politikus nem volt ismeretlen a politikában: korábban több antiszemita kijelentést tett, 'kasztráltatni' akarta a cigányokat, választási kampányában bejelentette: Budapestet tankokkal lövetné szét. 2006-ban Robert Fico szlovák miniszterelnök azért kötött koalíciót Ján Slotával, hogy kihagyhassa kormányából az ország közel 10%-át kitevő őshonos magyar kisebbség pártját, a Magyar Koalíció Pártját. Ezáltal a szlovák miniszterelnök azt is vállalta, hogy koalíciós partnere szélsőséges nézeteit kormányzati rangra emeli.

A szlovákiai magyarság elsősorban a számára rendkívül fontos oktatás területén érzi a diszkriminációt. A szlovák kormány nemrég rendeletben tiltotta meg, hogy magyar nyelvű tankönyvekben anyanyelven lehessen használni a helységneveket. Szintén komoly visszhangot váltott ki, hogy az EU támogatások elosztásakor a magyar anyanyelvű iskolákat és intézményeket gyakorlatilag kihagyják. Ráadásul egyre valószínűbb, hogy a pozsonyi kormány megpróbálja visszaminősíteni, lefokozni a magyar többségű Révkomáromban működő Selye János Egyetemet.

A fenti esetek nem függetleníthetőek attól, hogy Robert Fico kormányában az oktatási tárcát a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Pártnak engedte át. A magyar kisebbséget különösen sújtja, hogy a szlovák politikai közbeszéd nem szab gátat a magyar-ellenességnek. Ebből a szempontból rendkívül káros volt, ahogyan a szlovák rendőrség viszonyult az úgynevezett 'Malina Hedvig ügyhöz'. Malina Hedviget, a magyar egyetemista lányt a szlovákiai Nyitrán skinheadek azért verték meg, mert telefonon magyarul beszélt. A nyomozás során azonban a szlovák rendőrség - abszurd módon - azt próbálta bebizonyítani, hogy a lány saját magát verte meg (a rendőrségi eljárás szabálytalanságait maga a független szlovák média tárta fel (!)). Szimbolikusan a magyar kisebbség ellen irányultak az olyan mozzanatok is, amikor például Ján Slota 'nyomorultnak' titulálta a magyar külügyminisztert, vagy amikor a szlovák parlament nyilatkozatban ítélte el a Magyar Koalíció Pártja képviselőit, mert azok részt vesznek a budapesti Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának konzultatív ülésein (a témában lásd a Budapest Analyses 168. számát a www.budapestanalyses.hu-n).

A labdarúgómérkőzés után magyar szélsőségesek is felléptek Szlovákia ellen. Radikális tüntetésen szlovák zászlót égettek a szlovák nagykövetség előtt, a háború alatti náci gárdák egyenruháiban 28 magyar fiatal koszorúzott a szlovákiai Királyhelmecen, a szélsőjobboldali Jobbik a szlovák-magyar határátkelőknél félpályás útlezárásokat tart, illetve egyesek kétnyelvű táblákat festettek le a magyarországi szlovákok lakta településeken (Magyarországon hivatalosan 15.000-en vallották magukat szlováknak, ám a becslések szerint az országban ennél 3-4-szer többen tartják számon szlovák eredetüket).

A november 15-én lezajlott szlovák-magyar miniszterelnöki csúcstalálkozó után azonban egyértelműen kiderült: bár mindkét országban történtek szélsőséges megnyilvánulások, a megromlott viszonyért nem azonos a felelősség. Ugyanis míg a Magyarországon a szélsőséges megnyilvánulásokat marginális csoportok kezdeményezik, addig a szlovákiai magyarellenesség vagy magától a kormánytól, vagy kormányzati intézményektől ered. Ráadásul Magyarországon az egész politikai spektrum elhatárolódott a magyar szélsőséges megnyilvánulásoktól, Szlovákiában viszont ezt Robert Fico nem teheti meg, mivel akkor elfogyna a kormánytöbbsége, mely Ján Slotától és Vladimir Meciartól függ. A pozsonyi kormány egyre nehezebb helyzetben lesz, még akkor is, ha szavazat-maximálási céllal a Szocialista Internacionálé az európai parlamenti választások előtt gondolkodik a legnagyobb szlovák kormánypárt, a SMER felvételén.

Következtetés:

A magyar-szlovák viszonyban - mindkét ország belpolitikai problémái miatt - a belátható időszakban fent fog maradni a feszültség. Magyarország gazdasági instabilitása, az emberek gazdasági helyzetének romlása és a kormány rendkívüli népszerűtlensége táptalaja lehet az indulatok nacionalista irányú kanalizálódásának. A szlovák kormány pedig egy szélsőségesen nacionalista párt fogja, melynek vezetője - túllépve az európai politikai párbeszéd normáin - a legváratlanabb pillanatokban kényszeríti kínos magyarázkodásra Szlovákia miniszterelnökét. A két ország közötti politikai feszültség destabilizálóan hat a régióra. S bár szélsőséges megnyilvánulások valószínűleg mindkét országban lesznek, Szlovákia középtávon már a magyar radikálisok akcióban sem bízhat, ugyanis egyre nehezebben tudja megmagyarázni azt a tényt, hogy a szlovák kormányba egy ultranacionalista és idegengyűlölő párt is bekerült.