Ország

Magyarország

Tárgy

Az európai parlamenti választások politikai hatása

Bevezetés

A június 7-ei EP választásokat Magyarországon – 36 %-os részvétel mellett - a jobbközép Fidesz nyerte a szavazatok több mint 56%-val. Második lett a kormányzó Magyar Szocialista Párt (MSZP) 17%-kal, harmadik a szélsőjobboldali Jobbik 14%-kal. Mandátumot szerzett még Magyar Demokrata Fórum 5, 3%-kal. A rendszerváltás óta először szerzett 5%-nál kevesebb szavazatot a liberális Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a pártra leadott voksok alig haladják meg a 2,1%-ot.

Elemzés

A választások egyértelműen a Fidesz sikerét hozták. A párt az összes magyar megyében és Budapesten is az élen végzett. Az EP választások történetében Európában még soha egyetlen párt sem nyert ilyen mértékben. Mindez előrevetíti, hogy a Fidesz politikusainak súlya tovább nő a konzervatív pártokat magába gyűjtő Európai Néppártban is. A Fidesz ezzel az eredménnyel még jobban valószínűsíti a kormányváltást.

Ugyanakkor intő jelek is megjelentek. Egyrészt Magyarországon a szélsőjobboldal politikai realitássá vált. A Jobbik vonatkozásában mindegyik párt elszámította magát. Erre aligha elegendő az a magyarázat, hogy a Jobbikra voksolók egy része minden bizonnyal rejtőzködő szavazó volt, így a közvélemény-kutatások számára elérhetetlennek bizonyult. Miközben a Fidesz sokáig abban az illúzióban ringatta magát, hogy a jobboldali radikálisok többnyire pacifikálhatók és a jobbközéphez köthetők, az MSZP abban reménykedett, hogy a Jobbik kizárólag a Fidesz szavazóbázisát gyengíti majd. Az SZDSZ pedig kampányával azt sugallta, hogy a harmadik erő státusáért a Jobbikkal kell megküzdenie. A választások eredménye azonban egyértelművé tette, hogy az MSZP középpárttá zsugorodott és ezzel a megerősödött Jobbikkal került egy súlycsoportba.  A szabaddemokraták viszont nemcsak a Jobbiktól és az MDF-től, de még az alig ismert, nemrég alapított új párttól, a Lehet Más a Politikától is vereséget szenvedett. Magyarország pártpolitikai térképe látványosan módosult.

A Jobbik jó eredménye több tényezőnek is köszönhető, azonban új elem, hogy a magyar szélsőjobb viszonylag sok szavazatot tudott szerezni volt baloldali körökből. Az EP választásokon leginkább azokban a megyékben szerepelt jól, melyek korábban az MSZP fellegvárainak számítottak (Borsod, Heves, Nógrád), illetve ahol jelentős számban élnek romák. A határozottan elkülöníthető szavazóbázis ellenére már most érzékelhető, az elkövetkező időszakban a magyar baloldal mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy összemossa a magyarországi mérsékelt jobboldalt a szélsőjobbal. A Jobbikkal kapcsolatban ezért a Fidesz olyan kihívással áll szemben, melyben egyszerre kell visszavennie bizonyos témákat a radikális jobboldaltól, ugyanakkor egyértelműen el kell határolódnia a Jobbiktól. Rövidtávon a Jobbik várhatóan megerősödik. Ugyanakkor tény, hogy nem parlamenti erőről van szó, így kommunikációs lehetőségei az elkövetkező időszakban csökkenni fognak. A mostani kiugró eredményükkel összefüggésben figyelembe kell venni, hogy a radikalizmusra való "proteszt" szavazás általános európai jelenség az EP választásokon.

A Fidesznek fel kell készülnie egy másik folyamatra is. Azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum (MDF) az előrejelzések ellenére átlépte az 5%-os küszöböt, ismét megjelent egy potenciális kihívó a politikai paletta közepén is. Várhatóan az MSZP mögött álló média, valamint a gazdasági és értelmiségi holdudvar az elkövetkező időszakban mindent meg fog tenni azért, hogy az MDF-et megerősítse, és ez a párt szerezze meg az SZDSZ maradék szavazóit, kiegészülve az új liberális-zöld csoportosulás, a „Lehet Más a Politika" újonnan megszerzett szavazóival (2,6%-ot értek el a voksoláson). Így kialakulhat egy közel 10%-os tömb, mely arra hivatott, hogy felfogja az MSZP-ből kiábrándult szavazókat és megakadályozza a Fidesz további erősödését.

Az MDF sikere egy másik jelenségre is példa. Az MDF-nek nincs politikai elköteleződése. Antall József vezetésével nemzeti konzervatív pártként kezdte parlamenti szereplését, később bármely irányba elmozdult, amerről több szavazót remélt. Az utóbbi hét évben nagyon közel került a kormányzó szocialista párthoz, rendszeres parlamenti támogatásban részesítve azt, holott azelőtt még a Fidesszel volt szövetségben. Az EP választásokon elért sikere egyrészt a Hit Gyülekezetével kötött megállapodásának köszönhető, mivel ez a szervezet fegyelmezett szavazóbázist mozgat, másrészt elnyerte bizonyos nyugdíjas rétegek támogatását. De hogy mit nyújthat szavazóinak, az nyitott kérdés marad.

A Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ a rendszerváltás óta nem kapott ilyen kevés szavazatot. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy ez már a mélypont-e. Annyi azonban megállapítható, hogy a két párt politikai és kormányzati teljesítményével nemcsak magának ártott, hanem jelentős károkat okozott a magyar társadalom demokratikus felfogásának is. Az a tény, hogy 2006 óta a két párt lényegében társadalmi támogatottság nélkül kormányoz, ugyanakkor meggátolja az előrehozott választások kiírását, nagyon nagy mértékben hozzájárult a magyarországi szélsőjobb megerősödéséhez.

Következtetés

Az EP választások elsöprő Fidesz sikert hoztak, ugyanakkor a magyar jobbközép számára megjelentek intő jelek is. A kormányzó szociálliberális baloldal lényegében összeomlott, a kormányzáshoz való ragaszkodása már csak kétségbeesett időhúzás.  Amennyiben az elkövetkező időszakban a magyar jobbközép képes lesz visszafogottan válaszolni a kirajzolódó kihívásokra, megteremtheti a feltételét egy új stabil kormányzásnak.