Ország

Magyarország

Tárgy

Népszavazás a kettős állampolgárságról

Összefoglalás

Magyarország 2004. december 5-én népszavazást tart a határokon túl élő magyaroknak adandó magyar állampolgárság bevezetéséről. A kampányban az ún. kettős állampolgárság intézményén túl várhatóan éles reflektorfénybe kerülnek az eltérő nézetek Magyarország és a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek viszonyáról.

Elemzés

2003 nyarán Szerbia miniszterelnöke jelezte Medgyessy Péter akkori magyar miniszterelnöknek, hogy országának nincs kifogása a Vajdaságban (Szerbia és Montenegro északi tartományában) élő közel 300 000 magyar kettős állampolgársága ellen. A magyar kormány, különösen a Kovács László akkori külügyminiszter vezette magyar diplomácia határozottan elzárkózott attól a lehetőségtől, hogy megteremtse a vajdasági magyarok magyar állampolgárságának politikai és jogi feltételeit. Erre válaszként a jobbközép ellenzékhez tartozó civil szervezetek támogatásával a Magyarok Világszövetsége aláírásgyűjtést indított népszavazás kiírásáért a Magyarország határain kívül élő magyarok magyar állampolgársága ügyében. Az aláírásgyűjtés egybeesett az európai parlamenti választási kampánnyal - amit a jobbközép ellenzék megnyert -, s így többek között a kormánnyal szembeni tiltakozásként összegyűlt a népszavazás kiírásához szükséges 200 000 érvényes aláírás. A köztársasági elnök 2004. december 5-re, a kommunista utódpártként nyilvántartott Munkáspárt által kezdeményezett, a magyarországi kórházak privatizációjának leállítására irányuló népszavazással együtt tűzte ki a magyar állampolgárságra irányuló népszavazást.

Egy eredményes és sikeres népszavazás nem határozza meg a kettős állampolgárság tartalmát, de kötelezi a Magyar Országgyűlést a vonatkozó jogszabály megalkotására valamint a hatályos jogszabályok módosítására. Mivel a népszavazásra feltett kérdés nem határozza meg a határokon kívül élő magyarok számára biztosítandó állampolgárság jellegét, a megalkotandó – kétharmados többséggel elfogadható – új állampolgársági törvény tartalma a Magyar Országgyűlés döntésétől függ. Vagyis sikeres népszavazás esetén konszenzus-kényszer lenne a politikai erők között. Az Európai Unióban a nem honos állampolgárok számára a tagállamok különböző jogokat biztosítanak, vagyis a probléma megoldása nemzeti hatáskörben van.

Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök a magyar országgyűlésben felszólalva megindította pártja kampányát, és „Nem" szavazatra hívja fel híveit. A miniszterelnök beszéde nem is annyira a tagadás tényével, sokkal inkább érvelésével keltett megdöbbenést, elsősorban a határon túli magyarság köreiben. A Magyar Szocialista Párt fő kampányüzenete az, hogy a határon túli magyarok esetleges magyar állampolgársága tönkretenné a magyarországi szociális ellátórendszert, a nyugdíjrendszert és az egészségügyi ellátó rendszert, mintegy 100 milliárd forint többlet terhet róva ezekre az intézményekre. A szociális populizmus könnyen tetten érhető ebben a retorikában, mert – mint fentebb jeleztük - a kettős állampolgárság tartalma egyáltalán nem meghatározott, vagyis a 100 milliárd forinttal való riogatás nyilvánvalóan kampányfogás. (A Magyar Szocialista Párt ezt a fegyvert 2001 telén sikerrel vetette be az akkor kormányzó Fidesz ellen, amikor a státusztörvény kapcsán 23 millió román munkavállaló beözönlésével riogatta a magyar lakosságot.) Ráadásul Orbán Viktor, az ellenzéki Fidesz elnöke jelezte, hogy szerinte a kettős állampolgárság leginkább a magyar útlevél megszerzésének lehetőségét jelentené, vagyis nem járna szociális többletköltségekkel.

Gyurcsány Ferenc ezzel a populista hangvétellel leginkább saját pártjának népszerűségét szeretné növelni, hiszen új miniszterelnökként saját politikai stabilitása azon múlik, hogy képes lesz-e tartósan népszerűség-növekedést elérni. A szocialista párt e cél elérése érdekében minden eszközt be fog vetni. Erre utal, hogy a Miniszterelnöki Hivatal „átértelmezte" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által készített és a kettős állampolgárság romániai hatásairól készült tanulmányt, és azt közöltette a kormányhoz közel álló Népszabadság című napilapban.
A közölt írás azt volt hivatott bizonyítani, hogy a romániai magyarok milyen nagy számban szándékoznak átköltözni Magyarországra, így élve a magyar állampolgárság adta lehetőséggel.

Gyurcsány Ferenc kormányának eljárása ellen kifogást emelt az összes határon túli magyar párt. Ezen a kínossá váló helyzeten a szocialisták várhatóan úgy akarnak majd javítani, hogy az országgyűlésben kezdeményezett nemzetpolitikai vitanapon „új nemzetpolitikát" hirdetnek, illetve bejelentenek néhány – nem túl sok költségvetési pénzbe kerülő – gyakorlati és jogi intézkedést, mely úgy támogatja majd a határon túli magyarokat, hogy nem ajánl nekik magyar állampolgárságot.

Ebben a helyzetben az ellenzék is várhatóan új stratégiával áll elő a kampányban. A kormány demagógiájának bírálata mellett a fő hangsúlyt a nemzeti egység gondolata kapja majd, valamint az, hogy a magyar állampolgárság leginkább magyar útlevelet, vagyis szabad utazási lehetőséget jelentene, és nem ró komoly terheket a magyar költségvetésre.

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség nehéz helyzetben van. A sikeres népszavazáshoz a magyar választópolgárok 25%-nak egybehangzó szavazata kell, ami kétmillió választópolgár szavazatát jelenti. Jelenleg azonban Magyarországon a politikai kiábrándultság nagy, választásról választásra csökken a részvétel. A legnagyobb feladat a Fidesz szavazótáborának mobilizálása.

Következtés

Magyarországon a december 5-i népszavazás kapcsán éles kampány várható. A kormány és az ellenzék helyzetértékelése, következtetése és álláspontja élesen ütközik egymással. A népszavazás komoly politikai próbatétel lesz, súlyos belpolitikai következményekkel. Az eredménytől függetlenül előre jelezhető, hogy a posztkommunista baloldali hatalom és a jobbközép ellenzék között tovább mélyül majd a politikai szakadék, mely hosszú távon meggátolja majd a nemzetpolitikai - sőt, külpolitikai - konszenzust.