Ország

Magyarország, Dél-Afrikai Köztársaság (DAK)

Tárgy:

Magyar-dél-afrikai kapcsolatok

Összefoglalás

A magyar-dél-afrikai diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése újabb impulzust igényel, mivel a másfél évtizeddel ezelőtti kezdeti lendület valamelyest megtorpant. A dél-afrikai az afrikai kontinens vezető gazdasága, amely regionális és globális gazdaságpolitikai kezdeményezésekben is meghatározó módon érvényesíti érdekeit. Magyarország a kapcsolatok fejlesztésével kiegészítheti és hangsúlyosabbá teheti afrikai jelenlétét. Ez a jelenlét jelenleg kimerül az Európai Unió volt gyarmattartó államai által meghatározott Afrika-politika követésében.

Elemzés

1990-ben Magyarország a kétoldalú kapcsolatokat meghatározó, bátor lépéssel, s némi politikai kockázatot vállalva a közép-európai államok közül elsőként létesített diplomáciai kapcsolatot a DAK-kal, néhány évvel a dél-afrikai első szabad választások előtt. A DAK a kölcsönösség jegyében térségünkön belül Budapesten nyitott először diplomáciai képviseletet 1990 áprilisában, mindössze két hónappal De Klerk elnöknek a dél-afrikai rendszerváltás döntő szakaszát jelző történelmi beszédét követően, valamint négy évvel a folyamatot hivatalosan is záró választások előtt. A két országot ugyan hatalmas földrajzi távolság és eltérő társadalmi körülmények választják el, de a rendszerváltás egyes, párhuzamba állítható kérdései indokolták és manapság is indokolnák a szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatokat. A DAK Magyarországtól kért és kapott tanácsot egyes új politikai intézményei (mint például az alkotmánybíróság) létrehozásának kérdésében. A DAK Magyarországon eszközölte első nagyobb gazdasági beruházását (mintegy 100 millió USD értékben a Kőbányai Sörgyár megvásárlása). Dinamikusan növekedtek a kereskedelmi kapcsolatok. Az ezredforduló után volt olyan időszak, amikor Csehországot és Lengyelországot is megelőzve a térségből Magyarország bonyolította a legnagyobb kereskedelmi forgalmat a DAK-kal. Nem volt véletlen, hanem politikai jelzésként kell értékelni, hogy Nelson Mandela államfő búcsúlátogatása – Moszkva és két ázsiai főváros mellett – Budapestre vezetett.

A kapcsolatok fejlesztését indokló gazdasági érdekek mellett Magyarország számára fontos szempont, hogy az afrikai kontinensen egyetlen országként a DAK területén több ezer magyar él. Számosan közülük fontos szerepet játszanak az ottani gazdasági, kereskedelmi, tudományos és kulturális életben is. Ezek az emberek olyan helyzetben vannak, hogy közvetíteni tudnak a két ország között. Így Magyarországnak a korábbi, jórészt mesterséges és főként ideológiai alapokon álló afrikai kapcsolatainak átalakítása során természetes hídfőállásként jött számításba a DAK. Gazdasági és euro-atlanti integrációs szempontokat is figyelembe kellett venni, amikor döntés született, hogy melyik szub-szaharai országban nyit Magyarország képviseleteket. Tudományos kapcsolataink továbbfejlesztése a DAK kiemelkedő eredményeinek tükrében ésszerű és kézenfekvő. A magyar kultúra termékeinek potenciális dél-afrikai piaca is igen jelentős.

Mindehhez megfelelő alapot és biztonságot nyújt, hogy a DAK az afrikai kontinens egyik legstabilabb demokráciája. Ráadásul Afrika legerősebb gazdasága is az övé, a kontinens GDP-nek 25 %-át egyedül állítja elő. Számos egyéb tényező is alátámasztja azonban, hogy a DAK afrikai, de globális viszonylatban is kiemelkedő gazdasági hatalom: aranytermelése például évi mintegy 400 tonnával messze első a világon. Az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan növekvő gazdaság egyre nagyobb energiaforrásokat igényelt. Mivel az ország olaj, gáz és villamos energia behozatalra szorul, befeketetői figyelme nyilvánvalóan a szub-szaharai térség azon országai (Angola, Gabon, Egyenlítői Guinea, Kamerun, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Szudán, Burundi) felé irányul, amelyek adottságaik révén ezen növekvő igényt kielégíthetik. A DAK politikai befolyását is latba vetette, hogy energia-utánpótlásának kielégítése zavartalan legyen. Vezető szerepet vállal a fenti államok némelyikét sújtó súlyos, véres konfliktusok által szabdalt válságok felszámolásában (Kongó, Szudán, Egyenlítői Guinea). Ez azt is eredményezte, hogy a DAK meghatározó regionális befolyásra tett szert. Vezető szerepe az Afrikai Unióban vitathatalan. E válságok megoldásának kérdése más globális fórumokon is hangsúlyosan merül fel. Az ENSZ különböző fóriumain, a G8-ak által is patronált Afrikai Partnerségben a DAK befolyása ugyancsak meghatározó. Újonnan kialakított nemzeti identitásának sarokköveként értelmezi regionális és globális szerepvállalását. Így vállalt vezető szerepet az afrikai kontinens fejlesztésében, mindenek előtt az Európai Unió és a G8-ak afrikai partnereként fellépő afrikai kormányközi szervezet, az Új Partnerség Afrika Fejlesztéséért (New Partnership for African Development - NEPAD) létrehozatalában. Globális szerepvállalását az is alátámasztja, hogy kimondva-kimondatlanul egyértelműen magáének tekinti az ENSZ Biztonsági Tanácsában az esetleges reformmal Afrikának juttatott helyek egyikét.

A magyar-dél-afrikai politikai kapcsolatok azonban évek óta nem mutatnak előrelépést. A magyar fokvárosi főkonzulátus bezárt. A kereskedelmi mérleg ugyan évek óta magyar aktívumot mutat, de a magyar exportot tovább lehetne növelni. A magyar külpolitika számára a valódi kérdés az, hogy a Magyarország Európai Unió-s tagságból is eredő afrikai kapcsolatokban való jelenlétet miképpen tudja minél alaposabban kiaknázni. A magyar gazdaság teljesítőképessége azonban egyelőre behatárolja a szerepvállalást a közös fejlesztési politikában. Éppen ezért a meglévő szűkös fejlesztési forrásokat megfelelő projektekhez kell hozzárendelni. Ehhez azonban megfelelő információs közeg is szükséges. A magyar diplomácia nyilvánvalóan nem veheti fel a versenyt egyes, volt gyarmattartó országokkal.

A kapcsolatok fejlesztése a DAK-kal azonban magában rejti az afrikai kontinensnek a magyar diplomácia előtt eddig rejtve maradt területére történő nagyobb rálátás lehetőségét. A fejlesztési politikában való részvétel ráadásul nemcsak anyagi források megfelelő biztosítását jelenti. A helyes kormányzás, a demokratikus intézmények megerősítése, a korrupció elleni küzdelem olyan területek, amelyek a fejlesztési források megfelelő elköltését teszik lehetővé, és amely területeken a magyar tapasztalatok felhasználása meghatározó lehet. A magyar és a dél-afrikai rendszerváltás kezdetén megalapozott kapcsolatok ebbe az irányba mutattak. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai magukban rejtik a továbblépés lehetőségét.

Következtetés

A magyar kormánynak - főként a gazdasági érdekeket szem előtt tartva - ismét nagyobb figyelmet kellene fordítania arra, hogy afrikai jelenlétünk erősítése, illetve a kölcsönös előnyök jegyében új impulzust adjon a magyar-dél-afrikai kapcsolatoknak. A hangsúlyosabb magyar jelenlét a DAK-ban elősegítheti, illetve kiegészítheti kapcsolataink fejlesztését a kontinens, ezen belül különösen a Déli Afrika (Southern Africa) néhány más országával. Ily módon jobban kiaknázhatók lennének az Európai Unió-s tagság által kínált lehetőségek is.